1956 volt a „magyar sport Trianonja”
1956-ban, az előzetes esélylatolgatásokkor még úgy tűnt, hogy Melbourne lehet minden idők egyik legsikeresebb olimpiája a magyarok számára, a forradalom viszont nagy hatással volt a sportolók a teljesítményére – mondta a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szóvivője az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában.
Siklós Erik felidézte, hogy négy évvel korábban, Helsinkiben minden idők legeredményesebb szereplését produkálta a magyar olimpiai csapat, 1952-ben 16 aranyérmet nyertek sportolóink. 1956-ban 20 aranyérmet vártak, ebből lett végül 9 – idézte fel a MOB szóvivője a november 22. és december 8. között zajlott ötkarikás játékok eredményét. Siklós Erik szerint, ha szeptemberben lett volna az olimpia, meglehetett volna a húsz magyar aranyérem.
Felidézte, hogy jó néhány sportoló, edző tevékenyen részt vett a forradalmi eseményekben. Felkészülésüket „sok zavaró körülmény” nehezítette. A magyar keretből többen ki sem jutottak Ausztráliába, de a többi sportoló eredményességére is nagy hatással voltak a forradalmi események.
Siklós Erik szerint a sport szempontjából az igazi tragédia és dráma az volt, hogy a 111 sportolóból több mint három tucat akkor kint maradt Ausztráliában. Számos edző sem tért vissza – tette hozzá a MOB szóvivője, megjegyezve: a magyar sport krémje eltűnt. Felidézte, hogy Köteles Erzsébet olimpiai bajnok tornász korábban úgy fogalmazott: 1956 volt a „magyar sport Trianonja”.
(MTI)
