A 350 milliós adósságot „elsikálták”, azért senki nem felelős!

Az idén centenáriumát ünneplő Budapest Sport Egyesületnek (BSE) a 125 éves Magyar Testgyakorlók Körébe (MTK) való beolvadásával egyetlen szakosztály sem szűnik meg, és a BSE városmajori létesítményeit a jövőben is sportcélokra kívánják felhasználni – jelentette ki Deutsch Tamás, az MTK elnöke szombaton, a városmajori kosárlabda csarnokban megtartott sajtótájékoztatón.

Ez a legszűkebb lényege az MTI közleményének, amelyben persze más „apróságokról” is szó esett. Például arról is, hogy a főváros nagy múltú klubjának nem kevesebb, mint 350 millió forintos adóssága halmozódott fel!

A fentiekből két kérdés is logikusan adódik. Az egyik az, hogy honnan lett hirtelen ennyire „erős” az MTK? Az egyik legrégebbi és legsikeresebb magyar sportegyesületről ugyanis alig egy éve szinte mást sem lehetett olvasni, mint azt, hogy képtelenek eltartani a sportkör legeredményesebb versenyzőit. Azokat a kajakozókat, akik közül azután augusztusban hárman is benne ültek a Londonban olimpiai ezüstérmet szerzett négyesben.

Ha most vannak százmilliók, akkor feltehetően egy éve is lettek volna

tízmilliók, amivel biztos hátországot tudtak volna garantálni a kék-fehérek egyetlen, olimpiai érmet szerző sportolóiknak. Úgy tűnik, ezek szerint az MTK nem akarta őket megtartani. Talán azért sem, mert Fábiánné Rozsnyói Katalin nem az az ember, aki szereti, ha neki parancsolgatnak. Ő mindig megmondja a véleményét. Így akkor sem tett lakatot a szájára, amikor azt nehezményezte, hogy az MTK elnöke, Deutsch Tamás londoni tartózkodása idején egyetlen alkalommal sem látogatott ki a kék-fehérek legeredményesebb sportolói versenyeinek helyszínére, Eton-Dorney-be…

A kajakosokon tehát túladott az MTK, most viszont magába olvasztja a 350 milliós adósságot felhalmozó BSE-t. S itt jön a második kérdés: ugyan honnan jött össze ez a tényleg nem kétfillérnyi mínusz? Ki vagy kik ennek a negatívumnak a felelősei? És fog-e ezért bárki is akár csak egy körmöst is kapni – mint annak idején mi az iskolában -, vagy minden el lesz „sikálva”, ahogy illik?

Mivel az oknyomozás és az ítélkezés nem az én dolgom, így eléggé meg van kötve a kezem. Ám azért talán még nem kapok egy vaskos pert a nyakamba, hogy félénken megkérdezem: ki volt a legutóbbi időszakban a BSE elnöke? Mert hogy talán valamit mégis csak illene a nyilvánossággal is megosztani arról: miként vélekedik a szép negatív summáról Mitnyan György, aki a legutóbbi időben -. legjobb tudomásom szerint – elnökölte a BSE-t.

Mitnyan György természetesen hallgat, amit én is természetesnek tartok az ő helyében. Ha nem kérdezik, miért is szólna? Hát persze hogy nem kérdezik, elvégre valamiért ő is a „védett” sportvezetők közé tartozik, akiket nem mindig illik kérdezni? Vajon meddig érvényesül még ez az ősrégi reflex?

Azt is csak halkan jegyzem meg, hogy Mitnyan György 2010. márciusa és 2012. februárja között már egy sikeres elnöki periódust tudhatott maga mögött, mégpedig a Magyar Evezős Szövetség élén. 2010-ben segítőivel kicsit „megpuccsolták” az addigi elnököt, a „tiszta kezű”, tizenkilenc éven át volt elnököt, Dávid Imrét, mert útjukban volt. Azután a nagy, „világmegváltó” tervek apránként átmentek a mínusz tartományba. Mitnyant a 2012. februári, rendkívüli közgyűlés 46-2-es (!) szavazati aránnyal leváltotta, az elnöksége idejéből „visszamaradt”, nagyságrendileg 95 milliós adósságot a kormány a napokban konszolidálta…

Természetesen az is lehetséges, hogy nem a BSE elnökeként (is) funkcionált Mitnyan György tehet a 350 milliós adósságról, vagy annak kisebb-nagyobb részéről. Én csak azt hiányolom, hogy az MTK nagyvonalú, 350 milliós átvállalásával párhuzamosan egyetlen név sem került szóba, mint akinek esetleg köze lehet az adósság felhalmozódásához, amely azután lehetetlenné tette a BSE további, önálló működését.

Egyébként pedig szívből gratulálok az MTK nagyvonalú döntéséhez. Hát még ha olimpiai ezüstérmeseikkel szemben is ilyen elegánsan viselkedtek volna…