A 75 éves Vigh László a nászúttal még adós
Dr. Vigh László, az örökmozgó. Fotó: JochaPress.hu
A magyar tornasport talán legmarkánsabb edző egyénisége, dr. Vigh László július 26-án, kedden ünnepelte 75. születésnapját. A lólengést a hatvanas-hetvenes évektől kezdődően alapjaiban forradalmasító edzőóriást az ünneplésről és aktuális örömeiről-gondjairól kérdezte a jochapress.hu.
Magyar Zoltán olimpiai bajnok tornász, Kamuti Jenő és a fair play életműdíjjal kitüntetett Vígh László torna mesteredző. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
– Különösebb csinnadratta nem volt, az ünnepi ebéd is elmaradt – közölte Vigh László, akinek legeredményesebb tanítványa a kétszeres olimpiai bajnok dr. Magyar Zoltán. – Az előző szombaton, 23-án viszont több, kiemelt esemény is történt a családunkban. Érkezési sorrendben harmadik fiam, Ákos esküvőjét tartottuk, s ugyanezen a napon volt hét éves Réka lányom kisfia, Imike is.
– Júliusban van a házassági évfordulója is…
Az edzőként is sokat segítő feleség, Ferenczi Ilona
– Ez most nem egy kerek szám, hiszen 1968-ban esküdtem örök hűséget feleségemnek, Ferenczi Ilonának, akivel öt gyermeket neveltünk fel. Jut eszembe – amint azt a közelmúltban megjelent „A lólengés magyar világklasszisai” című könyvben is elárultam – a nászúttal még azóta is adós vagyok a feleségemnek, akivel egyébként két edzés között mondtuk ki a boldogító igent. Talán a közelgő, ötvenedik évfordulóra sikerül összehoznunk valamit?
– Azért július 26-án sem szokványos módon telt a napja.
– Sajnos, valóban nem. Ugyanis Budafokra, egy temetésre voltam hivatalos, ahol ráadásul nekem is beszélnem kellett. A 80 éves korában, váratlanul eltávozott Borhy Istvánt búcsúztattuk, aki maga is tornászott a Ferencvárosban, miként három gyermeke és hét unokája is kellően meg lett fertőzve sportágunk szeretetével. Leánya, Borhy Katalin eljutott az akrobatikus világbajnokságra is, ahol 5. helyezést ért el.
– Önről köztudott, hogy nem ismeri a pihenés fogalmát. Mostanában mi minden foglalkoztatja?
Sivadó János is rendszeres vendég a Vigh-féle edzőtáborban
– Bár Balatonalmádi fölött, Káptalanfüreden lakom, de szinte bárhova elutazom, ha öreg, javításra szoruló sportszerek „meggyógyításához” hívnak. A közelmúltban például egy szigetszentmiklósi általános iskolában kellett rendbe hoznom egy leamortizálódott tornász szőnyeget. Legalább 15-20 esztendeje minden nyáron jönnek hozzám csoportok tornász táborozásokra. Valamikor sok éven át elsősorban a gumiasztalon dolgozó, francia artisták is vendégeskedtek nálunk. Mostanában elsősorban magyarokat és osztrákokat fogadunk. Augusztus 20-tól például egyik, korábbi tanítványom, az évtizedek óta Ausztriában edzősködő Sivadó János és csapata érkezik hozzánk néhány napra, egy kis átmozgatásra…
