A 80 éves Csányi Rajmund örül a riói tornász kvótáknak!
Bár az olimpiai- és világbajnoki érmek hiányoznak Csányi Rajmund gyűjteményéből, azért két, Európa-bajnoki ezüstérme is szépen csillog a magyar férfi tornasport egyik emblematikus egyéniségének vitrinjében. Az edzőként is a legelső vonalhoz tartozott kiválóságot 80.születésnapja alkalmából szólaltatta meg a MOB.hu
„Köszönöm a gratulációt, amely azért is jólesik, mert az egészségem már messze nem a régi. Így kétszeresen is örülök, hogy megértem ezt a kerek évfordulót, amelyet a legszűkebb családi és baráti körben már 21-én este megünnepeltünk.”
– Az ilyen ritka alkalmak idején óhatatlan egy kis visszatekintés: hogyan is kezdődött a pályafutása?
„Édesapám Erdélyben nőtt fel, ott is házasodott, később Bukarestbe helyezték, így éppen ott születtem meg. A II. világháború éveiben költöztünk át Magyarországra, Budapestre. Az általános iskolában felső tagozatos voltam, amikor egy alkalommal betévedtem a Nemzeti Sportcsarnokba, ahol történetesen éppen egy tornaverseny zajlott. Más alkalommal a Millenáris uszodájában jártam, amelynek füves területén az olimpiai bajnok tornász, Pataki Ferenc és mások tornászgattak, hátra szaltókat ugráltak. Tetszett a dolog, ezért is jelentkeztem az István Gimnázium tornász szakosztályba. Mivel az akrobatikus torna nem különösebben kötött le, így az Árpád Gimnáziumba kerülésem után ott folytattam a szertornázást. Érdekesség, hogy az egyik testnevelőnk, Iglói Náci bácsi volt, aki az ötvenes évek világrekorder atlétáit (Iharos Sándor, Rózsavölgyi István, Tábori László, Mikes Ferenc) vezette világhírnévre. Én egyébként a másik tanárnál, Szíjj Zoltánnál tornásztam, aki az egyik legeredményesebb edző, Sántha Lajos tanítványa volt, akihez később én is kerültem a TF-en.”
– A harmadik főiskolás évben pedig már jöttek a nemzetközi sikerek is.
„Így történt. Előbb 1957-ben, Párizsban, lóugrásban lettem második az Eb-n, majd 1961-ben, Luxemburgban legkedvesebb szeremen, a nyújtón is ezüstérmet szereztem. Megemlíteném, hogy még 32 éves koromban is bajnok tudtam lenni, bár közben már régen edzősködtem a legfiatalabbaknál.
– Az Angyalföldi Sportiskolában töltött tanulóévek után hol folytatta?
„A KSI-be hívtak, ahol nem kevesebb, mint tizennyolc esztendőn át oktattam! Az utolsó, komoly állást a Honvéd szakosztálya jelentette. A férfiaknál Takács Gyula volt a legeredményesebb tanítványom Eb-második helyével. A nőknél a müncheni olimpiát említeném, ahol a bronzérmes magyar válogatottból Kelemen Márta és Kéry Anikó is nálam készült a nagy sikerre. Mellettük még számos bajnok, így Bánrévi Imre és Tihanyi Endre is az én csoportomban dolgozott, valamint Erika lányom is az én kezem alatt lett a válogatottnak is tagja.”
Kelemen Márta ( Fotó: Farkas József )
– Mit gondol, milyen tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy valaki sikeres edző legyen?
„A legfontosabb az eredményes kiválasztás, ami ugyancsak nem könnyű dolog. Fontosak az alkati adottságok is, de legalább annyira szem előtt kell tartani azt, hogy valaki születetten milyen testi erővel rendelkezik. Ez utóbbi tulajdonságra a legjobb példa Csollány Szilveszter, aki már egészen fiatalon kimondottan erős legényke volt. Elengedhetetlen tulajdonság a mozgások megtanulásának sebessége, vagyis mennyi időre van szüksége egyik vagy másik nebulónak bizonyos mozgásformák elsajátításához.”
– És ha szerencsés volt a kiválasztás, milyen út vezet a sikerekhez?
„A mesternek fegyelemre és következetességre, a tanítványnak pedig önfegyelemre van szüksége. Ezek a tulajdonságok elengedhetetlen előfeltételei az eredményességnek.
– Ha visszatekint hosszú és eredményes edzői pályafutásra, elégedett, vagy vannak dolgok, amelyeket másként csinálna?
„A megszerzett tapasztalatok birtokában természetesen lennének változtatásaim, de hát már csak így lesz az utódoknál is: a tanulópénzt mindenkinek meg kell fizetnie! Mást ne mondjak, itt van a lányom, Csányi Erika vagy az unokám, Divéki Luca. Erika velem dolgozott és biztos vagyok abban, hogy többre is vihette volna. Így látom Luca helyzetét is. Talán nem véletlenül tornászik még 21 éves korában is örömmel és tartja helyét a magyar válogatottban.”
– Mit szól a napokban befejeződött riói kvótaszerző verseny magyar eredményeihez?
„Ha már a csapataink nem lehetnek ott az olimpián, akkor nagyon örülök a két egyéni helynek, amelyek eldöntése még komoly fejtőrést okozhat a szövetség vezetőinek, hiszen mindkét helyre egy-egy fős „túljelentkezés” van. Nagyon örülnünk kell ezeknek a kvótáknak, hiszen óriási a tolongás. A legjobb példa az erők kiegyenlítődésére és a nagy harcra, hogy az évtizedek óta nagyhatalomnak számító románoknak egyik csapata sem lesz ott Rio de Janeiroban.”
– Igazi sportcsalád az Öné, hiszen lánya, Csányi Erika és unokája, Divéky Luca is válogatott tornász lett. Arról pedig csak nagyon kevesen tudnak, hogy felesége, Orbán Erika is élvonalbeli sportoló volt.
„Feleségem ugyan nem lett válogatott a sportágában; ő a Gázművek együttesében kézilabdázott, majd később átment az MTK-ba és ott is fejezte be. Szintén testnevelő tanárnő, és mindmáig megmaradt a sportok iránti érdeklődése, nyitottsága.”
– Az is érdekelne, Csányi Rajmund mely sportágak történéseit követi elsősorban?
„Mindenevő vagyok, leginkább persze a tévé jóvoltából. Néha ugyan elmegyek az unokám, Luca versenyeire, hogy láthassam élőben is őt, aki évek óta tartja a helyét a magyar válogatottban. Egyébként leginkább a síelők eseményei kötnek le. Az alpesi és a futó számok Világ Kupa fordulói ősztől egészen tavaszig biztos szórakozást jelentenek számomra. De legalább ennyire érdekelnek a nagy tenisztornák is. Természetesen a fehér sportban is vannak kedvenceim, így elsősorban Féderer és Djokovic. A korábbi klasszisok közül pedig a svéd Borg és Edberg játéka tetszett különösen. A nőknél pedig a Steffi Graf által képviselt, eredményközpontú játék imponált legjobban.”
– És a labdarúgás?
„Nevetni fog, mert ott is sok meccset nézek meg, s a magyarokat is rendszeresen figyelem. Imádom a jó focit! Barcelona drukkernek mondom magamat, de nem Neymar miatt, aki egy hatalmas színész. Őt még nem láttam védekezni, Messit viszont nem is egyszer. Neki nincs szüksége ahhoz, hogy összeessen, ő a műesések nélkül is tud gólokat lőni!”
( MOB.hu / jochapress.hu )
