A dánok Landinnal jobbak voltak, a döntőben is esélyesebbek!
Jelentősen tisztult a kép a dániai férfi kézilabda Európa-bajnokságon, miután pénteken este a két elődöntő lejátszásának eredményeként kialakult a finálé párosítása. Bár az előzetes találgatások között alighanem a voksok többsége francia – dán döntőt tippelt, de mindkét meccs hozhatott volna akár fordított eredményeket is. Hogy miért is alakultak úgy a dolgok, ahogyan? És mit várhatunk a vasárnapi, a bajnoki címet eldöntő 60 perc során? Ezekre a kérdésekre a rutinos sportvezetőtől, a korábban éppen a magyar férfi válogatott mellett szövetségi kapitányként is tevékenykedett Kővári Árpádtól kért a jochapress.hu válaszokat.
„Követve az időrendi sorrendet, először a francia-spanyol (30-27) találkozót véleményezném. A franciák az olimpiát követően az akkor volt, veteránokkal bizony jócskán megtűzdelt csapatukat jelentősen és egyben sikeresen felfrissítették. Ők csapatként is jól működnek, ráadásul több olyan klasszisuk is van, akik képesek váratlan és kivételes egyéni produkciókra egyaránt. Legjobb példa erre a jobbszélső Abalo, aki a második félidőben kettős emberhátrányból is képes volt akrobatákat is megszégyenítő betörésből gól lőni. A spanyolok a világbajnoki cím védői, nagy küzdők, de több játékosuk – elsősorban Maqueda és Tomas – jóval a tőle elvárható szint alatt teljesített. A szinte az egész csapatot a vállán cipelő, tíz gólig jutott Canellas mellett csak a beálló Aquinagalde érdemel kiemelést. Számomra az is feltűnő volt, hogy a spanyol edző érdemben nem tudta befolyásolni csapatát. Végül ezért is, megérdemelten nyertek a franciák.”
– A második elődöntő, a Dánia-Horvátország (29-27) összecsapás, ha lehet, még változatosabban alakult.
„Alapvetően befolyásolta az eredményt, hogy – miként a spanyoloknál – a horvátoknál sem volt értékelhető kapusteljesítmény. A dánok egy jó Landinnal mindenképpen jobbak voltak. Kiváló kapusuk elsősorban a mérkőzés hajrájában szerzett komoly érdemeket az eredmény alakulásában. Ezzel szemben Alilovic az egész Eb folyamán a várt alatt maradt, nem volt egyetlen, kiugró mérkőzése sem. A horvátok még ezt is kibírták volna – s így akár döntőbe is juthattak volna! -, amennyiben Cupic nem hagy ki hetest, illetve abszolút gólhelyzetet. Ezekkel 4-5 gólra is megléphettek volna, s bizony egy ilyen helyzetet egyáltalán nem biztos, hogy a hazai pálya előnyét egyébként élvező dánok miként tudtak volna kezelni? A dánoknál Landinon kívül elsősorban a második félidőben pályára került Christiansen tüntette ki magát, míg Mikkel Hansen elmaradt góljai helyett zseniális passzokkal vétette észre magát. A dánok jól védekeztek Landin előtt, így megérdemelten lettek a döntő részvevői. A horvátoknál a jobbszélen Cupicot váltó Horvat, továbbá a két bombázó, Duvnjak és Kopljar emelkedett ki.”
– Így végül létrejött a várt párosítás az utolsó játéknapon. Ön kinek mennyi esélyt ad és miért?
„Úgy gondolom, a dánok a horvátoktól jobban tartottak, mint vasárnapi ellenfelüktől. Ez a győzelem bizonyára „feldobja” a dánoknál a közhangulatot és a fináléban teljesen felszabadultan játszanak majd. Számomra inkább a franciák végső sikere lenne a meglepetés.”
Férfi kézilabda Európa-bajnokság, elődöntő:
Franciaország-Spanyolország 30-27 (12-14)
Gól: Abalo 8, Porte 7, Narcisse 5, Guigou 5(4), N. Karabatic 2, Sorhaindo 2, G. Joli 1(1), ill. Canellas 10, Aguinagalde 5, R. Entrerrios 4, Maqueda 2, Tomas 2, A.J. Garcia 1, Morros de Argila 1, Rivera 1, C. Ugalde 1.
Dánia-Horvátország 29-27 (13-15)
Gól: Eggert 8(4), Toft Hansen 4, Mads Chrsitiansen 3, Svan Hansen 3, Mogensen 2, M.M. Larsen 2, Noddesbo 2, Mikkel Hansen 2, Sondergaard 2, Lindberg 1, ill. Kopljar 6, Horvat 6, Duvnjak 5, Bicanic 3, Cupic 3(1), Strlek 2, Sliskovic 1, Vori 1.
