A Duna lett Kabos Endre temetője

Kabos Endre (Forrás: UTE – vívás)

Száztíz éve született a három olimpiai aranyérmet nyert vívó bajnok, Kabos Endre, aki a Dunában lelte halálát.

Egy nappal 38. születésnapja előtt, 1944. november 4-én Kabos Endre a Margit hídon kelt át, amikor a híd – máig tisztázatlan okokból – a csúcsforgalom idején felrobbant. Az áldozatok között volt a háromszoros olimpiai bajnok is. Kabos holtteste sohasem került elő.

Kabos Endre száztíz éve, 1906. november 5-én Nagyváradon született. Életét nagyban befolyásolta, hogy középiskolásként kardot kapott ajándékba, és szülei rábeszélésére a legendás olasz vívómester, Italo Santelli iskolájában kezdett edzeni. Az 1932-es Los Angeles-i olimpián csapatban Gerevich Aladárral, Glykais Gyulával, Nagy Ernővel, Petschauer Attilával és Piller Györggyel első lett, egyéniben pedig harmadik. Négy évvel később Berlinben Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kovács Pál, Rajcsányi László, Rajczy Imre oldalán volt az aranyérmes csapat tagja, 1936-ban pedig az egyéni versenyt is ő nyerte meg.

Anyagi gondjai miatt többször abba akarta hagyni a vívást, a Los Angeles-i olimpia után, a gazdasági világválság mélypontján egy ideig munkanélküli volt. Később zöldségesboltot nyitott, majd magántisztviselő lett bankokban, 1934-től pedig Aschner Lipótnak, az UTE mecénásának jóvoltából az Egyesült Izzó főtisztviselője lett.

A berlini olimpia hősét tömeg várta és a vállára emelte a Keleti pályaudvaron, az utcán ezrek éltették Kabos Endrét. Az 1930-as évek végétől, az erősödő antiszemitizmus légkörében nem léphetett pástra. S bár többen igyekeztek segíteni, a zsidó törvények hatálya alól nem sikerült fölmentetniük. Ha még egy sakkpartit játszik a sportklubban 1944. november 4-én, akkor elkerülhette volna a robbantást a Margit hídon.

A napfény íze című film hősét róla és Petschauer Attiláról mintázta Szabó István.

(magyarhirlap.hu / Salánki Miklós)