A Ferencváros csapatként bizonyított a BL –győztes győriek ellen!

FTC3_Elek GáborAki látta a Ferencváros – Győr bajnoki idénynyitó női kézilabda meccset, igazolva láthatta a zöld-fehérek vezetőedzőjének a hétközi sajtótájékoztatón tett, figyelemre méltó kijelentését. Elek ugyanis azt mondta többek között, hogy az ősszel pályára lépő Ferencváros sokkal jobb lesz, mint volt a tavaszi.

Nos, a népligeti csarnokban játékosai maximálisan megerősítették mesterük prognózisát. A „Fradi” ugyanis ha lehet, még nagyobb szívvel vetette magát a küzdelembe, mint azt tőlük korábban is megszokhattuk. Ha valamikor, hát most mindenképpen érvényes a megállapítás: ezt a kétszer 30 percet az együttes nyerte meg, ez a kollektív munka sikere volt!

A győri „kis világválogatott” lehet, sok mindenre számított a pályára lépés előtt, de ekkora eltökéltségre aligha gondoltak a Görbicz Anitát nélkülöző Rába-partiak. Az FTC ugyanis a védekezés magasiskoláját mutatta be, amelynek eredményességéhez persze elengedhetetlenül szükség volt kapusuk bravúrsorozatára. Márpedig a fehérorosz Alena Abramovic ez alkalommal messze a szokásos kapus-átlag felett védett. A meccs folyamán volt, hogy 60 százalék fölé is emelkedett a mutatója. Persze ez nem sikerülhetett volna neki, ha nem mozog előtte olyan gyors és erőszakos védőfal, mint amilyet ez alkalommal Tomori Zsuzsanna, Szucsánszki Zita, Cifra Anita és társnői alkottak.

A kiváló kapus és a legalább oly kiváló védőfal összjátéka alapfeltétele volt a sokak által nem kalkulált, 20-17(12-7) arányú ferencvárosi győzelemnek. Ha kicsit továbblépünk az elemzésben, leszögezhetjük: Elek Gábornak bővültek a lehetőségei. A német Laura Steinbach ugyan ez alkalommal nem nyújtott extrát, de már  beállításának lehetősége is sokat jelentett. Jóval többet hozott viszont védekezésben az a Zácsik Szandra, aki korábban csak akkor látott el hátsó tennivalókat, ha „fennragadt” a pályán, tehát nem sikerült őt lecserélni. Zácsik jóval sokszínűbb hozzáállást vonultatott fel, ami még sokat jelenthet a továbbiakban is a Ferencvárosnak.

FTC2_Tomori Ami pedig a gólokat illeti, Tomori Zsuzsanna haladt a sor elején – semlegesítése gyakran nem sikerült a győrieknek. Zácsik ugyan sok labdát eldobált, de azért be is talált – tőle mindenképpen lövéseket és gólokat is várt Elek Gábor. Szucsánszki Zita kőkemény volt, kétszer ki is állították, hasznossága így sem vitatható. Ráadásul ő lőtte az utolsó, a hazai sikert végképp bebiztosító gólt. A többiek közül Kovacsicz Mónika sérüléséig veszélyes volt, kiválása gyengítette a Ferencvárost.

Győri oldalon kevés, igazán kiemelkedő teljesítményt láthattunk. Lunde-Haraldsen jól, de nem extra módon védett, Amorimot keményen fogták, kiszorították, ami egy ekkora (186 centiméteres) játékossal szemben eleve bravúr. Katarina Bulatovic sem tudta azt nyújtani, amit tőle joggal elvárnának. Ambros edző talányos megoldása sem jött be: alapvetően nem játszatta egyszerre két, óriási átlövőjét, Amorimot és Bulatovicsot. Kovacsics Anikó hősiesen küzdött, de ez sem volt elég – Görbicz játéka esetén bizonyára több lett volna a győriek esélye a győzelemre. Másik sztárjuk, a norvég Heidi Löke csak a 26. percben talált be először. Ez a tény is a Ferencváros hatásos védőmunkájának egyik bizonyítéka.

This entry was posted in Blog and tagged , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.