A kézilabdázók elnöke, Vetési Iván újabb öngólt rúgott!

Sokadszorra is sikerült mellédurrantania Vetési Ivánnak, a Magyar Kézilabda Szövetség „nagyhatalmú” elnökének! Vetési ugyanis a decemberben esedékes, női kézilabda Vb Belgrádban volt sorsolását követően, a napokban arról is nyilatkozott, hogy szerinte a január óta Norvégiában, leukémiával kezelt Karl-Erik Böhn visszatérése lehetséges a magyar női kézilabda válogatott élére. Erről majd a nyár közepén egyeztetnek a norvég szakemberrel – vélekedett Vetési.

Hogy mennyire nincs fogalma az elnök úrnak egy ilyen súlyos betegség folyamatáról, a rehabilitáció nehézségeiről és annak akár csak optimális hosszáról is, azt hűen bizonyítják fenti nyilatkozatának szavai. A mindent leginkább erővel megoldani kívánó Vetésit – ezt a „meggyőződését” az első perctől kezdve hangoztatta – talán bizony valamelyik óbudai jósdában bíztatták fel erre?

Most viszont maga a legilletékesebb, Karl-Erik Böhn (KEB) nyilatkozott helyzetéről és a várható fejleményekről a szombati sportnapilapban.

KEB mértéktartó, bizonyos pontokon pedig kimondottan szimpatikus nyilatkozatot tett. Többek között ezt is mondta: „Bízom a gyógyulásban, és hogy jobb emberré válok a történtek után”. Azt is felfedte, hogy „szép álom lenne ott lenni a decemberi világbajnokságon, de ezt most nem érzem reálisnak”.

Két év alatt bennem is nagyot változott a világ. Ahogyan Vetési úr „keresztül verte” az elnökségen KEB kapitányi kinevezését, az minden volt, csak nem korrekt eljárás. A bemutatáskor Vetési azt is hangsúlyozta, hogy mindenképpen (!) főállású kapitány kell a szövetségnek. Ehhez képest pontosan két hónappal később Böhn már a Győri Audi KC kispadján is ült, mert (ezzel etették a nagyérdeműt, s tettek sokadszor egyszeri kivételt!) csak ő vezetheti BL-sikerre a győrieket. Ez nem jött össze, viszont az Eb-3. hely jelentősen javította KEB mérlegét.

Amióta kiderült, hogy súlyos beteg, mint minden embertársamnak, neki is drukkolok a felépüléséért. Amire a július eleji csontvelő átültetés után van is reális reménye. A nyári munkába állás viszont egy feledhető álom – ezek után kíváncsi vagyok, mit lép a mi erős emberünk, Vetési Iván? Mert hogy Böhn kapitányt helyettesíteni kell, ez most már egyértelmű tény, megoldandó feladat. A „JochaPress.hu” rákérdezett az ötször „beetetett”, de sem férfi, sem női kapitányi megbízatást nem kapott, egykori világválogatottnál, az Évszázad  Játékosa büszke címet is kiérdemelt Kovács Péternél: vajon ő hogyan látja a dolgokat? Kit tartana megfelelőnek KEB helyettesítésére?

– Nálam Kovács László és Hajdu János a két, első számú jelölt – válaszolt kapásból a szabadságát töltő, egykori átlövő, aki a balatonboglári Kézilabda Akadémia elszerződött edzőjeként a férfi junior válogatottat is irányítja. – De azon sem fogok csodálkozni, ha egy harmadik személy kapja majd a megbízatást.

Kovács Pétertől a telefonhívás Kovács Lászlóhoz vezetett. A sportág első világválogatottjában (1968) Marosi Istvánnal és Fenyő Andrással együtt szerepelt mesteredző finoman, de egyértelműen hárított.

      – Péter egykori tanítványom, ma a barátom, így ő nem objektív – hangsúlyozta a szintén az akadémián is dolgozó mesteredző. – Tisztázzuk: nem is hívnak, de nem is vállalnám. Éppen tíz esztendeje, hogy utoljára rendszeresen ültem a kispadon, ami ebben a szakmában túl nagy kihagyás egy ilyen beugráshoz. Abban viszont teljesen egyetértünk Péterrel, hogy a legjobb megoldásnak Hajdu János tűnik. Ő már többszörösen bizonyította, jól kezeli az ilyen helyzeteket. Kitűnő kapcsolatteremtő képessége van, ráadásul a szóba jöhető hölgyeket is jól ismeri. Beugróként Pekingben a női válogatottal lett negyedik, majd két évvel később a férfiakkal a világbajnokságon végzett az előkelő 6. helyen.

Nincs mit tenni, irány Hajdu János! A nyilatkozónak sem akármilyen szakember rendkívül óvatosan fogalmazott.

– Egy ilyen szituációban porondra lépni, igen kockázatos feladat. Ami engem illet, elköteleztem magamat egy, számomra megtisztelő feladatra, a Kézilabda Akadémia egyik edzőjeként, amely munkát igyekszem igen komolyan is végezni. Ha netán megkeresne a szövetség illetékese, az esetben rengeteg, érdemi kérdésről kellene hosszasan konzultálni. Hogy végül mire jutnánk egymással, azt most még véletlenül sem tudom megmondani.

A szövetség vezetési stílusát, a vezérkar igényeit sejtve e sorok írójának az az érzése, hogy harmadik személy lesz KEB helyettese a decemberi, szerbiai világbajnokságon…