A kilencven évesek nem kaptak ellenfelet – Dávid Imre a varesei evezős sikerekről

Dávid_Lucsánszky lászló_13. 09. 19.

Lucsánszky László és Dávid Imre

Hatvannégy magyar evezős vett részt az olaszországi Varese-ben, ahol a Nemzetközi Evezős Szövetség (FISA) 2013. évi World Rowing Masters Regattáját rendezték, szeptember 5. és 8. között. A versenyen – amelyen egyébként kilenc „tiszta magyar és 19 „vegyes” egyesülés is nyert – a MOB Felügyelő bizottságának elnöke, Dávid Imre – a Magyar Evezős Szövetség tiszteletbeli elnöke, egykori olimpikon – is elindult.

Dávid Imre egy-egy arany-, illetve ezüstéremmel gazdagodott. A jochapress.hu először a régi, szép időkről érdeklődött a kitűnő sportembernél.

– Fiatalon elkezdtem evezgetni és az első, hivatalos versenyemen mindjárt győztes hajóban ülhettem – emlékezett az 1960-ban volt, Lupa-szigetet megkerülő vetélkedésre. – A Ferencváros 16-17 éves fiataljaival harcoltuk ki azt a számomra máig is sokat érő első helyet.

– Immár több mint 50 éves pályafutására visszatekintve, mely eredményeire gondol vissza különös örömmel?

 

– Érdekes kettősség: örömmel és egyben csalódással is. Az 1970-es világbajnokságon például úgy lettünk hetedikek, hogy legalább hatodikoknak kellett volna lennünk. Az 1972-es, müncheni olimpiára éremszerzési reményekkel utaztunk, erre ott is bejött a hetedik hely. Ott formaidőzítési gondjaink is voltak, ráadásul igen hátrányos, oldal-ellenszeles pályát kaptunk. Az Európa-bajnokságon pedig azért lettünk negyedikek, mert – Új-Zéland nyerte a döntőt. Akkoriban ugyanis még nem volt külön világbajnokság, így a nyílt Eb-ken a tengerentúliak is indulhattak.

– Nyolcszoros magyar bajnokként vonult vissza, mikor is?

– 1973-ban úgy, hogy valamennyi váltott evezős számban sikerült aranyérmet szereznem. Nem sokáig pihengettem, hiszen már 1977-ben elindultam az első Masters viadalon, amelyeket azonban csak a kilencvenes évek elejétől veszek komolyabban. 1993-ban nyertem először, mégpedig Bécsben, Melis Zoltánnal, Sarlós Györggyel és jelenlegi párommal, Lucsánszky Lászlóval egy kormányos nélküli négyevezőst alkotva.

– Milyen a mérlege az eddigi masters-szerepléseinek?

– A mostani elsőséggel elérkeztem a tizedik győzelemhez. A idei első hely számunkra azért különösen értékes, mivel azt a német hajót sikerült megelőznünk, akiktől tavaly vereséget szenvedtünk.

– És akkor még nem beszéltünk a 65 évesek között másodikként célba érkezett nyolcasról…

– Ez a hajó Lucsánszky, Melega, Pénzes, Dávid, Búza, Simon, Nógrádi, Noé (kormányos: Mészáros Judit) összeállításban lapátolt és ezzel az éremmel is elégedettek lehetünk.

– Mit illik még tudni erről a hatalmas mezőnyt vonzó rendezvényről?

– Annyit minden esetre, hogy a 3726 induló révén több mint tizenegyezer beülésre került sor, ami ennyiszer 28 eurót hozott a rendezőknek. A pénzből beülésenként 1-1 euró a FISA (Nemzetközi Evezős Szövetség) utánpótlás alapját gyarapította. Érdekesség még, hogy volt egy olyan négyes a férfiaknál, amelynek minden tagja 90 év fölötti volt, a legidősebb emberük pedig 99 éves. Talán nem meglepő, hogy ez az egység a korosztályában nem kapott ellenfelet…

– Ennyi idő után még mi tudja motiválni a részvevőket a folytatásra?

– Jómagam három éve különösen komolyan veszem a dolgot. Élvezem, örülök, hogy csinálhatom, s remélem, a rendszeres edzések révén még sokáig jó kondícióban maradok. A ráadást pedig az esetleges érmek jelentik, amelyekért keményen megküzdünk. Az edzéseken és a versenyeken egyaránt.

 

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPrint this page
This entry was posted in Blog and tagged , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.