A küzdősportok kerültek a mérlegre
Varga János, Fábián László és Molnár Zoltán Fotók: JochaPress.hu
A Magyar Edzők Társasága(MET) folytatta a riói olimpiai szereplést értékelő sorozatát. Ez alkalommal a küzdősportok képviselői voltak hivatalosak a Sportok Házában megrendezett eszmecserére.
– Tulajdonképpen Orendi Mihály, a korcsolyázók igazgatója ötletét erősítettük meg ezzel a lehetőséggel – jelezte a legelején Köpf Károly, a MET főtitkára. – A küzdő- és harcművészeti sportok képviselőinek számtalan közös, vagy hasonló gondjuk van –ezek is indokolták az összevont rendezést.
Szőnyi János, korábbi birkózó kapitány, mesteredző és Köpf Károly
Molnár Zoltán a MET elnöke gyorsan a lényegre tért és a számok nyelvén erősítette meg mondandója lényegét. Azt hangsúlyozta ugyanis, hogy nemzetközi szinten nagyon kevés a jegyzett, nívós sportolónk. Például az egyik legeredményesebb olimpiai sportágunk, a birkózás 19 arany-, 16 ezüst- és 19 bronzérmet szerzett. 2000 óta viszont szerényebb az éremtermés, a londoni három medál után 2016-ban már a birkózók mellett az ökölvívók és a cselgáncsozók is érem nélkül maradtak. Pedig az utóbbi hat évben 5-10-szer több pénzt kapott a magyar sport, és a minőségi eredmények mellett az utánpótlás mennyiségével is komoly gondok vannak.
A birkózók képviseletében Komáromi Tibor szakmai elnökhelyettes vette át a szót. Ő a gyakori súlycsoportváltásról, a nem olimpiai súlycsoportokban elért sikerekről, a fogyasztásról és az új lebonyolítás nehézségeiről beszélt, majd oda lyukadt ki, hogy mára gladiátorokra van leginkább szükség. Külön témaként sajnálkozott azon, hogy Sastin Martianna és Barka Emese egy súlycsoportban küzdött. Végül Barka ki sem jutott, a 63 kilóba kényszerült Sastin pedig elvérzett.
A cselgáncsozókat képviselő Bíró Tamás szakmai alelnök szerint is túl optimista volt az elnökük által vállalt 13 pont, ő több magas helyezésből is legfeljebb 8-10 pontot remélt. Kegyetlen tempónak nevezte a két év alatt lebonyolított 70 nemzetközi versenyt, az azokon való részvételi kényszert. Állítja, a maratoni küzdelemsorozat végén az olimpiára kijutók alaposan kimerültek és legtöbbjük úgy volt vele, hogy legyenek túl az olimpián.
Azt is felemlítette Bíró, hogy Csernoviczky Éva sérülése benne van a magasabb helyezés elmaradásában, Ungvári Miklóstól pedig eddigi négy olimpiáján legalább két érmet vettek el. Hiányolta a saját termet, viszont azt is bevallotta, hogy a sportág 130 szakedzője közül egyiket sem javasolná keretedzőnek.
Dr. Mészáros János, a MOB alelnöke, ez alkalommal az újonnan olimpiai sportággá előlépett karatézők elnökeként beszélt. Örül, hogy Tokió segítségével bekerültek az olimpiai programba. Szövetségük 191 tagállama közül 120 képviseltette magát a világbajnokságukon, így most már jogosan gondolnak előre, 2024-re is. Megpróbálnak mielőbb beintegrálódni az olimpiai sportágak közé. Teszik ezt abban a reális reményben, hogy a magyar karate akár érmest is adhat majd a tokiói magyar csapatnak. Erőt ad számukra az is, hogy Budapest mellett Párizs győzelme esetén is a programban maradhatna a karate.
A sok év óta mínuszban teljesítő ökölvívókat Kovács László, elköszönt kapitány képviselte. Ő is kiemelten szólt a bírók minősíthetetlen produkciójáról. Három bírót hazaküldtek, tízet eltiltottak és harmincat felfüggesztettek. Azt pedig elfogadhatatlannak mondta, hogy a nők tíz súlycsoportját az olimpián három kategóriába sűrítették össze. Női utánpótlás nincs, a férfiaknál hasonló a helyzet. Két olimpiai részvevőjük közül Bacskai sorsolásánál azonnal tudták, hogy nincs esélye, Harcsa is csak egy meccset ment, mert másodjára a kubai világbajnokkal került szembe. Az Einsteintől idézett mondással „Ugyanazt csinálni és mindig más –más eredményt elérni” a sportágban dolgozó edzőknek üzent.
A végére maradt a taekwando elnöke, Patakfalvy Miklós, aki egy 2000 óta olimpiai sportágat képviselt. Előrelépés, hogy végre van főfoglakozású edzőjük. Sajnálatos tényként hozta fel, hogy az edzőknek nem érdekük a versenyzők folyamatos versenyeztetése, ami nélkül viszont elképzelhetetlen a siker. Több világverseny rendezését is tervezgetik, amelyek jót tehetnének a sportág népszerűségének.
A MOB szakmai igazgatója, Fábián László, korábbi öttusázó olimpiai- és világbajnok, a sportág szakedzője zárta be a hosszúra nyúlt tanácskozást. Legfőbb konklúzióként sikeresnek minősítette a magyar olimpiai csapat riói szereplését, amelyet legfeljebb 2-3 bronzérem tehetett volna még teljesebbé.
