A Veszprém simán jut a kézilabda BL legjobb négy csapata közé!
Olvasom a tudósításokat, s mindjárt az elején rendre felbukkan egy minimum
félreértésre okot adó megjegyzés. Mármint hogy a Veszprém a Párizsban aratott 28-26 arányú győzelmével nagy lépést tett afelé, hogy története során először bejusson a Final Fourba. Ez a kijelentés azért csalóka, mert ez a Bajnokok Ligájában a legjobb négy közé kerülést jelenti. Márpedig a Veszprém már döntőt is játszott ebben a sorozatban, tehát ott volt nem a léegjobb négy, de mindjárt a legjobb kettő között. 2002-ben, Veszprémben két góllal nyert a Magdeburg ellen, idegenben viszont néggyel alulmaradt. Így az eddig volt legnagyobb lehetőség a BL-győzelemre, akkor elúszott.
Most megint biztató a helyzet, sőt! Több mint biztató. Hiszen az ilyenkor szokásos tiszteletkörökről mindenki tudja, hogy azok a „luftballonok” kategóriájába tartoznak! Azokat illik mondani, tehát például azt, hogy a PSG egy szuper gazdag klub, ahol szuper játékosokat vásároltak össze, akiktől sok minden kitelik. Akár az is, hogy a veszprémi visszavágón kiharcolják a továbbjutást.
Mivel a jochapess.hu nem a mellébeszélésről ismert, ezért most is egyértelműen fogalmaznék: a Veszprém simán lép tovább a legjobb négy közé, persze ehhez a második 60 percet is teljes koncentrációval le kell játszania. Ez esetben csak az lehet a téma, hogy kivel lenne a legjobb az elődöntőben találkoznia.
Fentebbi prognózisomat nagyban erősítették a felkért állandó szakértők, az egykori világválogatottak, nemzetközileg elismert szaktekintélyek: Kovács László és Kovács Péter.
„Meggyőződésem, hogy egyértelműen nyer a visszavágón a Veszprém és akár döntőt is játszhat majd Kölnben” – állítja a magyar válogatottat két periódusban is irányító Kovács László. „A pillanatnyilag még álló nyolc csapat közül a Löwent, a Barcelonát és a Veszprémet taksálom a legtöbbre.”
– Mégis, mi minden kellett ehhez a meggyőző játékhoz, a sokat érő, idegenbeli sikerhez?
„Számos tényező közrejátszott. Jónak tartom Ortega azon döntését, amellyel felhagyott a rotációk mechanikus alkalmazásával. Ennek egyik leglátványosabb jeleként például Nagy László gyakorlatilag végigjátszotta az egész meccset és ráadásul igen jól teljesített. A két csapat szervezettségében óriási különbségeket láthattunk, mégpedig a Veszprém javára. A PSG-t öszevásárolták, ahol ismételten bebizonyosodott, hogy sok, egyenként akár extra képességű játékos még koránt sem egyenlő jó csapattal. Ráadásul az edzőjük nem is tudta kezelni a sztárokat, miközben alapvető hibákat is elkövetett. Egyáltalán nem hozta például pályára a kitűnő védőjátékost, Gojunt. A Gunnarsson-Vori cseréknél is az izlandi javára döntött, pedig Vori védekezésben, de különösen támadásban sokkal többet jelentett a PSG-nek. A két szélső is várakozás alatt maradt, Abalo különösen. Igaz, neki nagyon jó átlövőre van szüksége ahhoz, hogy valódi tudását kiadhassa – ilyen ember viszont ezen a napon nem állt mellette.”
Hasonló hangnemben értékelt Kovács Péter is.
„Nagy fegyvertény a Veszprém sikere, s a látottak alapján nehéz elképzelni, hogy ez a sokkal egységesebb Veszprém hazai pályán ne jusson tovább. A „három vezérbika” – Hansen, Narcisse és Abalo ezúttal nem tudott csodát tenni, keresztmozgásokra például egyáltalán nem vállalkoztak, mindent egyénieskedve akartak megoldani. Így pedig egy ilyen Veszprém-szintű csapat ellen eleve nem lehetett komoly esélyük. Mint ahogy nem lesz a jövő héten szombaton sem, a nyilván zsúfolásig megtelő veszprémi Arénában sem…”
