A vívószövetség nem tud az olimpiai ezüstérmeséről!
A 80 éves Marosi József (Fotó: JochaPress.hu)
A fiataloknak példaképekre van szükségük – jószerivel úton-útfélen ezt lehet olvasni sportrendezvényektől kezdve a legkülönfélébb fórumokon. Ha valaki, e sorok elkövetője maximálisan magáénak igyekszik vallani ezt a szlogent és a lehetőségein belül meg is próbálja a példaképeket emberközelbe hozni. A ma 80 éves Marosi Józsefről, egykori olimpiai ezüst- és bronzérmes, világbajnoki ezüstérmes, illetve kétszeres Vb-bronzérmes vívóról szerettem volna írni, de nem sikerült…
Naívan a Magyar Vívó Szövetséghez fordultam és kértem Marosi úr számát. Ott egy fiatalember hosszas keresgélés után megadott egy mobil számot (06309484741), amelyet tárcsáztam is. A vonal végén Mészáros József úr jelentkezett, aki egyébként évtizedeken keresztül a szövetség nemzetközi ügyeiben igen aktívan közreműködött.
„Én egyébként hétfőn voltam 80 éves” – közölte Mészáros úr, „de engem senki nem hívott fel. Sajnos, a Marosi Jóska telefonszámával nem tudok szolgálni…”
Jómagam csak magánemberként felköszöntöttem Mészáros urat, majd egy újabb próbát tettem. A korábbi kellemes hang helyett egy sokkal pattogóbb ritmusban jelentkező ifjúhoz volt szerencsém az MVSZ telefonszámán, aki a kérés elhangzásakor azonnal közölte: a szövetségnek többezres telefonszám bázisa van, türelmemet kéri. Türelmem volt, a válasz nem túl sokára meg is érkezett: ”Sajnos, Marosi úr száma nekünk nincs meg!”
Azt már meg sem mertem kérdezni az illető úrtól, tudja-e ki volt a 80. születésnapjához érkezett Marosi József, annyit viszont megjegyezni merészeltem, kissé furcsállom, hogy a többezerbe nem fért be a fenti éremkollekcióval rendelkező, egykori kiválóság. Arra viszont rákérdeztem: a katonás hang gazdája mióta szolgálja a magyar vívósportot a szövetségben. „Január óta” – jött a hűvös és kimért válasz, amelyet követően ismételten kifejeztem sajnálkozásomat a szövetség „hézagos” telefonlistája miatt, majd elköszöntem.
Csak azt nem értem egészen, hogy ezek a fiatalemberek milyen válogatási elvek alapján kerülnek be a szakszövetségekbe? Mert hogy nem a vívás iránti olthatatlan szerelmük a döntő szempont, az biztos. Ezek után annak is örülhetek, hogy nem kaptam különösebb fejmosást, vagy kioktatást, amiért ilyen „öreg krampuszok” után merészelek nyomozni.
S hogy a végére csak legyen valami pozitívum is: itt és most szeretném ünnepélyesen felköszönteni Marosi Józsefet. Isten éltesse még nagyon sokáig!
Előbb-utóbb pedig csak megszerzem a korábban már megvolt telefonszámát is…
