Ahol a magyarok a románokkal összeölelkezve éneklik a székely himnuszt
Fotó: Sepsi OSK
A sepsiszentgyörgyi focisták történelmet írtak az első osztályba jutással, s a román–magyar együttélés gyönyörű példáját mutatják. Miatyánk egyszerre két nyelven a meccsek előtt, Székely Légió a lelátón, a Fradi-pályáról kapott székek a stadionban.
Kovászna megye túlnyomórészt magyarok lakta székhelyének egyesülete az első a székelyföldi települések közül, amely a Liga I-be jut – igaz, Marosvásárhely csapata pont most esett ki onnan, de az az együttes a román városvezetés klubja. A Sepsi OSK-t viszont egy helyi vállalkozó, Diószegi László alapította.
Vasárnap a másodosztály utolsó előtti fordulójában Bukarest közelébe, a Metalul Resita otthonába vezetett az út, ahol elég volt egy pont is a feljutás bebiztosításához. A találkozó egészen a hajráig 0-0-ra állt, a 88. percben azonban a Hadnagy Attila buktatásáért megítélt tizenegyest a szenegáli Issa Thiaw értékesítette, így megkezdődhetett az ünneplés. A csapatot bő kétszáz drukker kísérte el, zengett az „Aki ugrál, büszke székely!”
– Amikor visszaértünk a városba, ötszáz ember várt minket, együtt szurkoltunk, együtt énekeltünk, szuper volt – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a csapatkapitány, Hadnagy Attila. Elmondta, egyedi érzéseket élt át azon a napon, hiszen történelmet írtak.
A szurkolók pedig – élükön a Székely Légió fanatikusaival, akik a 2016 után idén is bajnokságot nyerő sepsiszentgyörgyi női kosárlabdacsapatot is buzdítják – mindenhol különleges hangulatot varázsolnak. Függetlenül attól, hogy nem csak magyar ajkú focisták alkotják a klubot.
Hadnagy Attila azt mondja, a csapat 80-85 százalékban román nemzetiségű és románul beszélő játékosokból áll, saját magán kívül három labdarúgót sorolt fel, akik magyarok. – Ám nálunk ilyen soha nem volt, hogy ez most román, az meg magyar, nagyon összetartóak vagyunk. Azért is lett ez az eredmény, mert mindenki egyfelé húzott. A szurkolók viszont 95, vagy talán száz százalékban magyarul énekelnek, és
minden mérkőzés után a román csapattársakkal összeölelkezve elénekeljük a székely himnuszt.
Jó, hát ők nem éneklik, de megállnak, és megvárják, aztán pedig megtapsoljuk a nézőket.
Ám ennél is meglepőbb, ami a meccsek előtt történik. – A kezdő tizeneggyel egybegyűlünk a pályán, összeölelkezünk, és elmondjuk a Miatyánkot. A románok románul, a magyarok magyarul, egyszerre. Én ilyet máshol nem láttam, az öltözőben még csak-csak elmond egy imát valaki, aki felvállalja a hitét, meg olyat is sokat láttam, hogy valaki keresztet vetett, de ez új volt – állítja Hadnagy Attila.
