Átadták a felújított Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokot
Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára, Simicskó István honvédelmi miniszter, Sákovicsné Dömölky Lídia olimpiai bajnok vívó és Csampa Zsolt, a Magyar Vívó Szövetség elnöke (b-j) átvágja a nemzeti színű szalagot. Fotók: Jochapress.hu
Ünnepélyes keretek között átadták pénteken az átalakított, felújított Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokot, melynek nagytermében, illetve a korábbi birkózóteremből átalakított részben összesen 35 páston készülhetnek és versenyezhetnek a vívók.
Simicskó István honvédelmi miniszter az ünnepségen hangsúlyozta: a jelenlegi kormány sportbarát és minden olyan alkalom ünnep, amikor új létesítményt adnak át, ahol a fiatalok kulturált körülmények között készülhetnek. A volt sportért felelős államtitkár kiemelte: honvédelmi miniszterként célja, hogy a katonasághoz kötődő sportágakat, amilyen a vívás is, támogassák.
Szabó Tünde felidézte, milyen rangos viadaloknak adott otthont az elmúlt 74 évben a Nemzeti Sportcsarnok, köztük két vívó-világbajnokságnak 1959-ben és 1975-ben. A sportért felelős államtitkár megemlékezett a névadó Gerevich Aladár pályafutásáról, személyiségéről.
„A kormány sport melletti elkötelezettségét jelzi az a statisztika, mely szerint 2009-ben a lakosság öt százaléka sportolt heti rendszerességgel, s ez a szám mára 15 százalékra nőtt.” – tette hozzá.
Csampa Zsolt, a Magyar Vívó Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a létesítményfejlesztésben kétféle irányt tűztek ki célul, egyrészt a bázisok, a vívóműhelyek segítését, másrészt a válogatottnak otthont adó Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok felújítását. A további tervek között említette, hogy minél több városban szeretnék meghonosítani a vívást, és kiemelte: míg 2012-ben, elnökké választásakor 4-5 iskolában folyt vívásoktatás, ma már 93-ban.
Sákovicsné Dömölky Lídia olimpia bajnok tőrvívó második otthonának nevezte a régi sportcsarnokot, ahol megfogalmazása szerint akkoriban minden feltétel adott volt a felkészüléshez, míg a klubokban ez nem volt jellemző.
„Az 1959-es felnőtt világbajnokságon együtt nyertünk a férjemmel. Ritka az a házaspár, amelynek tagjai ugyanazon a világversenyen tudnak nyerni, a szívemhez ezért is áll közel ez a létesítmény.” – árulta el.
Magyarország legrégebbi, 1941-ben épült fedett sportcsarnoka a hétszeres olimpiai bajnok Gerevich Aladár nevét viselő Nemzeti Sportcsarnok a kormány sportágfejlesztési programjának köszönhetően újult meg. A 210 milliós költségvetésből 150 millió forint volt a kiemelt sportágfejlesztési támogatás, 60 millió pedig a Nemzeti Sportközpontok saját forrása. További 76 millió forintot eszközökre, felszerelésre szántak.
A médiában ritkán szereplő két párbajtőrvívó olimpiai bajnokunk: B. Nagy Pál és Bárány Árpád
A felújításnak köszönhetően a jövőben a vívó válogatott központi edzésére 3158 négyzetméter, 35 pást, további nyolc, mozgáskorlátozott vívók részére kialakított pást, valamint akadálymentes öltözők, megújult vizes blokk, konditerem áll rendelkezésre.
Az olimpiai ezüstérmes kardvívó, Navarrete József és a bronzérmes párbajtőröző, Mincza-Nébald Ildikó
A nem hivatalos átadás már szeptemberben megtörtént egy európai kadett versennyel, majd junior világkupákkal, az „igazi” nyitány pedig a december 18-20-án sorra kerülő hat fegyvernemes felnőtt országos bajnokság lesz.
(MTI)
