Az izlandiak lövőerőben sokkal jobban állnak a mieinknél!

Shares

Lékai, magyar-spanyol, Debrecen

  Lékai Máté(66) többször is zavarba hozta a spanyolokat

A jochapress.hu ez alkalommal Kovács László mesteredzőt, egykori világválogatott játékost kérdezte a látottakról, aki a nyolcvanas-kilencvenes években két „hullámban” is volt a magyar férfi válogatott kapitánya.

Kovács László_MOB „Az történt, amire nagyjából számítottunk. Előbb a spanyoloknak volt egy rövid, pozitív periódusuk, majd nekünk is adódott néhány, jó percünk, amikor sikerült felzárkózni 10-9-re. Összességében mindkét csapat sok hibával kézilabdázott, régen láthattunk ilyen lassú, tempótlan játékot. Igazából csak Lékai Máté és Iváncsik Gergő teljesítményével voltam elégedett, a többiek közül senkit nem tudnék kiemelni. Továbbra is a leggyengébb posztunk a baloldali átlövőé, mivel erre a feladatkörre eddig nem sikerült megtalálni a megfelelő embert. Támadásban Nagy Kornél, Putics Barna és Ilyés Ferenc egyaránt nem komoly megoldás ezen a szinten.”

– Ön bizonyára látta a következő ellenfeleink egymás elleni csatáját, az Izland – Norvégia ütközetet. A történtek ismeretében milyen várakozással tekint a kedd esti, Izland elleni második csoportmérkőzésünk elé?

„Mindkét együttes – de különösen az izlandi! – igen komoly lövőerővel rendelkezik! A magyar és az izlandi támadókat összehasonlítva, ebben a vonatkozásban óriási különbség mutatkozik az északiak javára. Helyzetünket tovább nehezíti az a tapasztalat, mely szerint mindkét kapusunk – Mikler Roland és Tatai Péter is – egyaránt érzékeny az átlövésekre. Inkább a közeli lövések, a „ziccerek” hárításánál lehet tőlük bravúrokra számítani. Az izlandiak különösen agresszív hatosfallal védekeznek, ami elvileg kedvezhet a gyorslábú Lékainak. Nagy kérdés, ez alkalommal megtalálja-e azokat a „bebújási helyeket”, ahol azután kapura törhet. Sajnos, de tény: bebizonyosodott, hogy a rendkívül tehetséges Ancsin Gábor rutinja egy ilyen tornára még nincs meg. Bár két méter magas, mégis igen gyakran sikerrel lesáncolták, mert a levegőben kivárásra játszott. Egyértelmű, hogy hamarabb el kellene lőnie a labdát.”

– A hétfőn közvetített mérkőzéseken mit tapasztalt?

„Sajnos, a szerb-lengyel meccsből csak percek jutottak nekem, viszont a francia-orosz ütközetet meg tudtam nézni. Elsősorban az tűnt fel, hogy az oroszok védekezése a nullával volt egyenlő. A franciák viszont megújított együttessel léptek porondra és sokat ígérő, figyelemre méltó elemeket villantottak fel. Elsősorban azért nem vonok le komolyabb konklúziókat, mert az oroszok nem állították őket nehéz feladat elé. Meg különben is, az izlandiak játékát sokkal nagyobb mélységben igyekeztem követni és elemezni, hiszen mégis csak ők lesznek az ellenfeleink, nem a franciák!