Bátorfi Zoltán titkon csapatkvótában reménykedik

A magyar női asztalitenisz legfontosabb feladata az lesz idén, hogy megtartsa pozícióit a világranglistán, hogy a szakág minél jobb helyzetben fordulhasson rá az olimpiai kvalifikáció miatt kiemelten fontos 2020-as évre. Bátorfi Zoltán női szövetségi kapitánnyal beszélgettünk.

Bátorfi Zoltán (fotó: MTI)

A magyar női asztalitenisz szempontjából milyennek értékeli a tavalyi évet?

Több kiemelt versenyünk is volt 2018-ban, én elsőként a World Tour-sorozatot említeném, ami a világranglistán elfoglalt pozíció miatt kiemelten fontos, ezért minél több ilyen versenyen kell részt venni. Póta Georgina a harmincadik és a negyvenedik hely között, Pergel Szandra a hatvanadik és a hetvenedik között, Madarász Dóra pedig a hetvenedik és a kilencvenedik között mozgott és mozog, ami a kiemelések miatt fontos.

És a világversenyekkel elégedett?

A csapat-világbajnokságon tizenhatodik helyen végeztünk, emiatt kicsit azért csalódottak voltunk, mert kevés kellett volna ahhoz, hogy a legjobb tizenkettőben végezzünk. De ez benne van, hiszen nem könnyű olyan csapatokkal versenyezni, mint Ázsiából Japán, Kína, Dél-Korea, Európából pedig Németország és Románia. Az Európa-bajnokságon Póta Georgina párosban bronzérmet szerzett, ami nagyon szép eredmény. Női csapatunk pedig megnyerte a csapat Európa-bajnoki selejtezőcsoportot, az idei Eb-n pedig az első nyolcban végezhetünk.

A világversenyeken jelenleg csak Póta Georginától várhatunk érmet. Nem tűnik egy kicsit egyemberesnek a felnőtt női válogatott?

Ez talán így van, pedig 2007-ben még csapat-Eb-t nyert a magyar női válogatott, de azon dolgozunk, hogy idővel a fiatalokat is fel tudjuk hozni és be tudjuk építeni. A válogatott legfiatalabb tagja, Madarász Dóra pedig csak huszonöt éves, és sok van benne. Póta Georgina már túl van a harmincon, Pergel Szandra nemrég lett annyi, és tény, tervezni kell utánuk is. A fiatalok közül említhetném Fehér Orsolyát, Hartbrich Leoniet, Harasztovich Fannit vagy Bálint Bernadettet is, akikkel igenis lehet majd olyan ütőképes csapatot összeállítani, amellyel megtartható a mostani hely a kontinensen. Igaz, hogy jelenleg kicsit le vagyunk maradva, de biztató a jövő, a férfiaknál három-öt év múlva beérhet a válogatott, a nőknél viszont több időre lesz szükség.

Nyilván várható egy generációs szünet, és mivel a csapat legjobbja, Póta Georgina 34 éves, adja magát a kérdés, Ön szerint meddig tartható ez így, a mostani formában?

Póta Georgina egyelőre nélkülözhetetlen

Ezt azért nem tudni pontosan, mert Gina fizikailag tökéletes állapotban van, de közbeszólhat például a családalapítás is. Úgy gondolom, a tokiói olimpiai kvóta azért még belefér, és titkon egy csapatkvótában is reménykedem, amiben az ő szerepe nélkülözhetetlen. Kvóta szempontjából az is nagyon fontos, hogy jól kezdtük az idei évet, a Szudi Ádám, Pergel Szandra kettős második lett a budapesti World Tour-versenyen, ami azért jelentős, mert a vegyes páros olimpiai versenyszám.

A kor egyébként mennyire számít ma a sportágban?

Az élmezőny életkora kitolódott, a játékosok tovább bírják, karrierjük emiatt tovább tart, a legjobbak harmincöt-negyvenéves korukig ott tudnak maradni, ami egyébként a fiatalok felzárkóztatását is befolyásolja. Régen ez elképzelhetetlen lett volna, a nyolcvanas, kilencvenes években egy tizennyolc, húszéves versenyző már a csúcson volt. Ez ma huszonhárom, huszonnégy évre tolódott ki, bár ez egyénfüggő is.

Ma a versenynaptár is sokkal sűrűbb.

Valóban, szinte minden héten versenyt rendeznek valahol, amin részt kell venni, ha valaki jó világranglista-helyezést akar elérni. Erre viszont meg kell érni, hiszen nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is bírni kell a tempót.

Ez mennyire nehezíti az utánpótlásból a felnőtt mezőnyben történő átmenetet?

Nagyon, hiszen egy tizennyolc éves, tehetséges versenyzőnek fel kell készülnie arra, hogy amint kikerül a felnőttek közé, hiába volt utánpótlásszinten akár kiemelkedően eredményes, a felnőttek között négy, öt olyan év is lesz, amikor keményen dolgozik, mégis jönnek a pofonok, és csak mérsékelt sikereket arat majd. Ezt nem könnyű feldolgozni.

Milyen célokat tűzött ki a női szakág 2019-re?

A 2020-as olimpia miatt minden verseny egyre fontosabb. Vegyes párosban ez az esztendő már kvalifikáló év, csapatban és egyéniben viszont még csak kevés kvótát osztanak ki a minszki Európa játékokon, csapatban egyet, egyéniben pedig hármat. Póta Georgina még benne is lehet ebben a háromban, ha minden összejön, de ez az év nekünk még nem annyira kvótafüggő. A legfontosabb szerintem az, hogy a World Tour-versenyeken minél jobban szerepeljünk, hogy a pozícióinkat meg tudjuk tartani, és minél jobb helyzetben forduljunk rá a 2020-as évre.

Áprilisban világbajnokságot rendez Budapest. Mi az elvárás a magyar válogatottól?

A hazai vébé kiemelt esemény lesz a naptárban, ami egyik oldalról nagyon jó, hiszen Budapest lesz a világ asztaliteniszének központja. A másik oldalról ugyanakkor nagyon nehéz, hiszen a tradíció és a hazai közönség elvárása miatt óriási lesz a nyomás rajtunk. Próbálunk ennek megfelelni, de a 2019-es év tulajdonképpen egy felkészülési esztendő lesz 2020-ra.

(MET / Vincze Szabolcs)