Bedőlt a magyar sport „erődítménye”

Shares

fortress_kosarlabdaA napokban feketelistára került álbrókercég jelentős szponzor volt a kosárlabdázóknál, de feltűnt labdarúgó-csapatnál és a kajakosoknál is.
Nem új keletű a Fortress nevű piramis szerűen (Ponzi-séma) működő cég kálváriája, hiszen már tavaly decemberben eljárás indult az álbrókercég ellen. Az ügy pénteken robbant hangosan, pedig van olyan blog, ahol már 9 hónapja nyomoztak a cég után, sőt mi több, a Magyar Nemzeti Bank szintén tavaly év végén szórta ki a büntetéseit a cégre.

Van sport vonatkozása is az ügynek, hiszen sok szélhámos céghez hasonlóan a Fortress is megjelent a sport világában, mint bőkezű adományozó. Az ezer sebből vérző félig profi, félig amatőr magyar sportkluboknál úgy várják a szponzort, a tehetős mecénást, mint a messiást, így aztán nem csoda, hogy nem különösebben néznek utána, ki fia, borja hozza a pénzt.

A Fortress a kosárlabdázásban azonban nemcsak egyszerűen egy klub támogatásába fogott bele, hanem a kosárszövetséggel (MKOSZ) kötött szerződés értelmében a pályán tevékenykedő játékvezetők “szponzora” lett. Sőt, a vezetéknevét ma már csak kezdőbetűkkel jelölő Sz.-F. Zsolt Sándor még a kosárszövetség elnöki posztjára is bejelentkezett, ám később mégsem vállalta a megmérettetést. Az külön érdekesség, hogy a valamikor kosárlabdázó cégvezető brókercége eredetileg BC Körmend néven alakult, azaz a cégadatok szerint valójában a körmendi kosárlabda klub volt az álbróker cég elődje. 2012 nyarán azonban a piros-fekete klub tulajdonosa kiszállt a BC Körmend működtetéséből. A vasi klub ekkor már hónapok óta nem fizetett a játékosoknak és a kosárszövetség sem fogadta el a klub nevezését a 2012/13-as bajnokságra.

Az üzletember később Jászberényben tűnt fel, ahol a kosárlabdacsapat névadó szponzora lett a Fortress. Az az érdekes etikai probléma is rögtön felmerülhetett volna, hogy a játékvezetőket szponzoráló cég egyidejűleg egy az elsőosztályú bajnokságban szereplő klubnak is névadó szponzora. Ez minimum összeférhetetlen.

A kosárlabda után rejtélyes ok miatt a harmadosztályú felsőtárkányi labdarúgó-csapat lett kedvezményezett.  A Fortress beszállása után hamarosan a klubról-klubra szálló egykori világválogatott játékos, Détári Lajos lett a hevesi klub vezetőedzője. A tárkányi sárkányok 60 milliós TAO pénzből új pályát építettek maguknak, majd az új “bőkezű” szponzor 100 pár futballcipőt és 100 mezt vásárolt a játékosoknak.

Természetesen a mezen már ott virított az új főtámogató logója. Détári nem sokáig ült a kispadon, öt hónappal később csapot, papot otthagyva távozott Felsőtárkányból. Szegény Döme kálváriája jelzi: a zavaros magyar sportbizniszben zsák a foltját hamar megtalálja.

Szerencsétlen felsőtárkányiak azóta kénytelenek titkolni a botrányba keveredett főtámogatót, így a világon egyedülálló módon a Heves megyei csapat megkülönböztető mellényben játssza bajnoki mérkőzéseit.

felsotarkany

Hamarosan egy újabb sportág, a kajak-kenu került a Fortress célkeresztjébe. A hírek szerint eredetileg csak Kovács Katalin egyéni szponzora volt a “pénzügyi cég”, majd bejelentkeztek a Magyar Kajak-kenu Szövetségnél, ahol szintén tárt karokkal várták őket. Az MKKSZ 2013 novemberben mutatatta be új főszponzorát, a sajtóközlemény szerint a kajakszövetség és a Fortress között a három éves szerződés 2014. január 1-jén indult.

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy már nem először tűnik fel a magyar sportban olyan cég, amelyről idővel kiderül, hogy egész egyszerűen szélhámosok gyülekezete. Legutóbb a nagy csinnadrattával indított és rögtön a földbe álló Sólyom Airwayst is rögtön a Ferencváros szponzoraként szerették volna sokan látni. Ez azonban mindkét fél szerencséjére nem következett be.

Az külön érdekes, hogy miért kerülhetnek vidéki klubok, sőt, mint az esetünkben látjuk, egyes sportszövetségek is ilyen szélhámos cégek célkeresztjébe. Mindenképpen a hasonló cégek malmára hajtja a vizet, hogy a magyar profinak mondott sportban minden szponzorszerződés és fizetés titkos. Soha, senki nem hajlandó megmondani, egy-egy játékost valójában mennyiért igazolnak le és mennyi a fizetése. Szintén hétpecsétes titok a cégek által adott vagy nem adott szponzorpénzek összege.

Bár eső után köpönyeg, ám éppen a sportolók és a klubok okulására érdekes lenne, ha a Fortress-ügyben érintett egyesületek és szövetségek nyilatkoznának arról, hogyan kerültek kapcsolatba a rejtélyes szponzorral.


Több ezer befektető megtévesztése miatt 1,2 milliárd forintos bírságot szabott ki az MNB

Budapest, 2014. augusztus 29., péntek (MTI) – Több ezer befektetőt tévesztett meg, és károsított meg 10 milliárd forintot meghaladó értékben a Fortress Holdings LLC és egy természetes személy. Ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 1 milliárd 251 millió forintos piacfelügyeleti bírságot szabott ki rájuk, valamint az ehhez kapcsolódóan engedély nélkül közvetítői tevékenységet végző két cégre, és több büntetőeljárást is kezdeményezett az ügyben.

A máltai székhellyel bejegyzett Fortress Holdings LLC mellett Sz.-F. Zsolt Sándor budapesti természetes személyt, valamint a szintén engedély nélkül kiemelt közvetítői tevékenységet végző Flow Money Kft.-t és a Flow Money Int. Ltd.-t bírságolták meg.

Windisch László, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke elmondta, hogy a Kulcsár-ügy óta nem tártak fel hasonló volumenű ügyet, és az összegyűjtött forrás nagyságát tekintve a magyar pénzpiacon példátlan mértékű jogszabálysértésről van szó.

A megbírságolt magánszemély és a három cég 2014 január közepéig összesen több mint 10 milliárd forint forrást gyűjtött össze jogosulatlanul közel 2000, többségében magyarországi befektetőtől, akiknek havi 9 százalékos kamatot ígértek.

Az elkövetők számláin az összegyűjtött összeg töredékét, 1,5 milliárd forintot tudtak zárolni – mondta el Windisch László, hozzátéve, hogy a zárolt összegből nagyobb összeg jut a kártalanításra (tehát a zárolt összegből nem vonják le teljes egészében az MNB-bírságot), de ehhez szükséges, hogy a károsultak polgári jogi igényüket bejelentsék az ügyben büntetőeljárást folytató Budapesti Rendőr-főkapitányságnál.

Sz.-F. Zsolt Sándor “képviselőként” nagy valószínűséggel 1252 (bizonyíthatóan 1055) befektetővel került kapcsolatba, és az MNB által átvizsgált iratok tanúsága szerint mintegy 7,7 milliárd forint összegben vett át közvetlenül vagy közvetetten, visszafizetési kötelezettséggel pénzeszközöket.