Bernd Storck megalázó ajánlata

Riga, 2016. október 9. Bernd Storck szövetségi kapitány a magyar labdarúgó-válogatott edzése előtt tartott sajtótájékoztatón a rigai Skonto Stadionban 2016. október 9-én. A magyar válogatott október 10-én világbajnoki selejtezőt játszik Lettország ellen Rigában. MTI Fotó: Kollányi Péter

MTI Fotó: Kollányi Péter

Teljesen mindegy, mennyit keres Bernd Storck. Azoknak van igazuk, aki azt állítják: egy magyar kapitány esetében nem lett volna kérdéses a folytatás az andorrai 0-1 után!

Ám Bernd Storck német, így rá más, íratlan szabályok vonatkoznak. Csányi Sanyi bácsi jóvoltából.

Ez az agyba-főbe dicsért német úr – akinek ki tudja, miért, de be van titkosítva a havi vagy az évi ösztöndíja – „természetesen” újabb lehetőséget kapott a bizonyításra. Megnyugtat mindenkit: lesznek olyan játékosok, akiket ezután nem hív be a válogatott keretbe. Az oroszok elleni 0-3, majd az andorrai 0-1 után ehhez a kijelentéshez nem kellett túl nagy merészség. Inkább arról kellett volna nyilatkoznia: kiket akar mindenképpen megtartani?

Storck úr ezzel az aprósággal sem foglalkozott, viszont jelezte: először a válogatott kapitányával, Dzsudzsák Balázs csapatkapitánnyal kíván értekezni. Hát kérem, ez az eszmecsere egészen biztosan nagyon magas szinten fog lezajlani és utána már nyugodtan dönthet majd a mi kapitányunk afelől, hogy végül is kikre nem tart majd igényt a következőkben?

Erről a nagyfontosságú eseményről talán ennyi is sok volt, hiszen a pozitív kibontakozás garantált? Ezért inkább néhány szót ejtenék arról a „nemes gesztusról”, amellyel Storck úr a következő két, hazai válogatott találkozóra az Andorrában járt szurkolók belépőjét személyesen akarja kifizetni. Az ajánlat minden szint felett nagyvonalú, csak néhány apróság zavarja az összképet. Például az: kikre gondolt konkrétan az NS-interjújában foglaltak szerint messze nem egymillió eurót kereső szakember? (Az továbbra is kérdőjeles: miért tudhatunk mindent Ronaldo, Messi, Zidane, Mourinho, vagy mások bevételeiről? Ezek szerint ott nincsenek személyiségi jogok, csak itt, minálunk?)

Szóval kik alkotnák a kedvezményezettek táborát? Akik utazási irodával mentek, s így egyértelműen bizonyítható, hogy ott voltak? Vagy az egyéni utazók is, akik felmutatják a  belépőjegyüket? És azok is, akik már eldobták tikettjüket, de esetleg közjegyzői igazolást tudnak felmutatni, hogy igenis jegytulajdonosok voltak?

Inkább ezekre a változatokra se pazaroljunk több szót. Ami – szerintem – sokkal fontosabb. Storck úr e nemesnek vélt, annak beállítani szándékozott gesztussal ugyanis óhatatlanul kivonná a drukkerek vitorláiból a további szelet. Magyarul: ezeknek a kedvezményezetteknek a későbbiekben egyszerűen nem illene szidniuk a válogatottat, hiszen ők ott vendégek. (Akiket kilóra szándékoznak megvásárolni…) Ennyit mindenképpen megérne a ki tudja, mennyit kereső kapitánynak, hogy a leghangosabb ellenzőit elhallgattassa. Még „magyarabbul”: így megvenné a leghangosabb ellenzőit is, s ettől kezdve már mindenki csak a szépre emlékezne.

Andorra után és a következő erőpróbák során egyaránt.

Ezen fejedelmi ötlet megjelenését követően írta az egyik levelezőm tömör rövidséggel, hogy „ez már egyenesen vérlázító”.

A baj az, ha akarnék, sem tudnék ezzel a minősítéssel vitatkozni.

(jochapress / Jocha Károly)

This entry was posted in Blog and tagged , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.