Bogdán Ádám napokig emésztette magát

Shares
foci_Bogdán Ádám, 440

Bogdán Ádám jövője bizonytalan. Fotó: JochaPress.hu

Bogdán Ádám kapus az elszalasztott  Európa-bajnokságról és a liverpooli dilemmákról.

– Milyennek találta az idei Európa-bajnokságot?

– Nekem nagyon tetszett, úgy gondolom, abszolút bevált a létszámemelés, sok olyan úgynevezett kiscsapat volt, amely felvette a versenyt a nagyokkal.

– Nem szoktunk hozzá, de a magyar válogatottat is ezek közé sorolhatjuk.

– Természetesen. Tudatos, kulturált, szép futballt játszott a csapat, ilyen az, ha lekerül a teher, és felszabadulttá válik egy együttes. Az utolsó két meccsen már nem volt az igazi az utóbbi időben megszokott kőkemény védekezésünk, de amíg stabilak voltunk, versenyképesek voltunk bármelyik ellenféllel.

– A többes szám használata pikáns ez esetben, hiszen sokáig úgy tetszett, ön is a keret tagja lesz. Milyen érzés volt a távolból nézni a meccseket?

Beletelt néhány napba, míg feldolgoztam, hogy nem lehetek ott, nem is utaztam ki Franciaországba, itthonról néztem a meccseket. Furcsa volt, mert őszintén szurkoltam a csapatnak, de gyakran villant be, hogy én is köztük lehetnék. Lényeg, hogy a válogatott kiválóan szerepelt, én pedig mindent megteszek, hogy a világbajnoki selejtezőkön segíthessek.

– Nehéz eligazodni a jelekből, hogy mire számíthat klubjában, a Liverpoolban. Korábban biztosnak tűnt, hogy távoznia kell, most viszont minden edzőmeccsen szerepet kap és kiválóan véd.

– Ennek az egyik oka, hogy az első számú kapus, Mignolet szabadságon van. Érkezett a keretbe még Karius, és könnyen lehet, hogy Manninger is szerződést kap a napokban. Mindenkinek az lenne a legjobb, ha kölcsönadnának. Nem örökre mennék el, nagyon szívesen visszajönnék ide később bizonyítani, de a harmadik számú kapus szerepére nem vágyom. Több ajánlatot is kaptam már, bízom benne, hogy a vezetőség is rábólint a távozásomra.

– Rövidesen amerikai túrára utazik a Liverpool. Ha oda is a csapattal tart, az jó jelnek vehető?

– Kétlem, hogy vinni fognak. Ha mégis így lesz, akkor ambivalens érzésekkel járhat, mert annak örülnék, hogy még szükségük van rám, viszont keresztezné a távozási ter­veimet. Bízom benne, hogy napokon belül rendeződik a sorsom.

(nol.hu / Bodnár Zalán)