Bogyi bácsi 65-ös világbajnok angyalai

Shares

kezi_noi_valogatott_2005A női kézilabda Európa-bajnokság előkészületei kapcsán óhatatlanul előtérbe kerültek a sportág legfontosabb, korábbi történései is. Így az a mindmáig egyetlen esemény: az 1965-ös világbajnokság és annak győztese, a magyar nemzeti együttes, amelynek bravúrját, a világbajnoki cím kiharcolását azóta sem tudta sem a férfi, sem a női válogatottunk megismételni!

Bizony, ez a Török Bódog által egyedülállóan szisztematikus munkával felépített világbajnok csapat mára már jelentősen megfogyatkozott. A mester, a népszerű Bogyi bácsi két éve, 88 évesen távozott az élők sorából, miközben őt megelőzően, a korábbi években már öten is elmentek: Schmidt Jenőné Holub Mária, Jóna Magda, Elek Gyuláné Rothermel Anna, Romhányiné Tóth Mária és Hajek Károlyné Végh Ágnes is itt hagyott bennünket.

A többieket viszont (Gurics Györgyné Pásztor Erzsébet, Csenki Györgyné Varga Zsuzsanna, Markovits Kálmánné Balogh Márta, Szőke Lászlóné Bognár Erzsébet, Ignácz Ilona, Fleck Ottóné Babos Ágnes, Takács Péterné Giba Márta, Ritter Dezsőné Lengyel Erzsébet és Gleiser-Hanus Ágnes) kivétel nélkül sikerült megszólaltatni.

Guricsné Pásztor Erzsébet

Guricsné Pásztor Erzsébet

Az együttes kulcsfigurája Guricsné Pásztor Erzsébet (75) volt.  Csapatkapitányként ő tolmácsolt Török Bódog felé, s ami talán még fontosabb: az NDK elleni, Tatán, illetve Schwerinben összesítésben döntetlenre végződött két selejtezőt követően a pénzfeldobásnál ő választott szerencsésen.

„Ha nem mi megyünk tovább, akkor az NDK lett volna a világbajnok, ez egészen biztos – mondta meggyőződéssel a hangjában Erzsike. – A németországi Vb-találkozókat ugyanis egyértelműen megnyertük, a döntőben Jugoszláviát vertük 5-3-ra. Bogyi bácsi nagyon jó közösséget formált, mi pedig oroszlánként küzdöttünk egymásért.”

 – A világbajnoki cím, a komoly kézilabdás karrier kárpótolta a pályaválasztásnál bekövetkezett módosításért?

„Én tényleg orvos szerettem volna lenni, de háromszor nem vettek fel „helyhiány miatt”. Így a tanári pályát választottam; sok éven át tanítottam, közben több sportkörnél is dolgoztam.”

– És ráadásul három gyereket is felnevelt.

„Volt gondom éppen elég, hiszen férjem, Gurics György (olimpiai bronzérmes, világbajnok birkózó) szövetségi kapitányként rengeteget volt távol, így nekem kellett sok mindent egyedül megoldanom. De így is nagyon szépen éltünk. Most, hogy egyedül maradtam, a három megállónyira lakó Attila fiamék a legfőbb támaszaim. Egyébként aktív vagyok, így a sporteseményeket is figyelemmel kísérem.”

Csenki Györgyné, 440

Csenkiné Varga Zsuzsanna

Csenkiné Varga Zsuzsanna (74) szintén három gyereket nevelt fel, ráadásul korán megözvegyült.

„A Tüzépen, a Vörös Meteoron és a Spartacuson keresztül jutottam el a válogatottig, majd vele a csúcsra. Mindig kitűnő szakemberek foglalkoztak velem (Kellermayer Sándor, Nádori Pál, Fleck Ottó, Török Bódog), akiknek rengeteget köszönhetek. Török Bódog nevét nyugodtan lehetne nagybetűkkel írni, ő olyan kivételes egyéniség volt! Három évig mindent elkövetett velünk, hogy a legtöbbre legyünk képesek. Az NDK-beli sorsolásnál még izgalmasabb volt, ahogy kiutaztunk, és ahogyan az utolsó este megkaptuk a pártközpontból a játékengedélyt!”

– A Vb után 1968-ban átment a Vasasba, majd egy évre rá lemondta a válogatottságot. Azóta mi minden történt?

„Előbb a lányom, majd az ikreim (1-1 fiú és leány) születtek meg és nagy örömömre mindhárman jelenleg is kapcsolatban vannak a sportággal. 1989-ben sajnos itt hagyott minket a férjem, özvegyen kellett összetartanom a családot. Fehérváron alulról építettem fel az NB I-es szakosztályt. Később a legkisebbekkel szivacskézilabdára váltottam, majd 2006-ban Vecsésre költöztem, hogy közelebb legyek a gyerekeimhez. Itt is felügyelem a szakosztály összes korosztályát, s ha kell, beugróként bárkinek edzést is tartok. Még van egy nagy vágyam. Szeretném megérni, hogy felépüljön Vecsésen az új csarnok, hogy ne kelljen idegenben játszania az NB II-es férfi csapatunknak.”

kezi_Markovits Márta, 440

Markovitsné Balogh Márta

Markovitsné Balogh Márta (71) a magyar sportélet többszörösen is ismert figurája, hiszen férje, Markovits Kálmán kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó volt, fia, László pedig 16 évesen magyar bajnokságot nyert teniszben, jelenleg is a Vasas SC elnöki teendőit látja el.

– Igen nehéz volt Önt elérni, ennyire programdús az élete?

„Férjem halálát követően kénytelen voltam új dolgokba belevágni. Így rendszeresen teniszek, megtanultam bridzselni, ráadásul most éppen egy lakáscserében vagyok benne és akkor még nem említettem a három, aranyos unokámat. Pedig övék az abszolút elsőség!”

Kispestről indult, hogy meghódítsa a világot…

„Igen és hasonló a sportpályafutásom indulása, mint számos társnőmé. A kidobós játékosokból válogattak a BRSC ifistái közé, hogy azután az érettségim évében, 1961-ben már Török Bódog választottai között gyakorolhassak. Tizenkilenc évesen játszhattam az 1962-es Vb-n a zseniális és abszolút úriember, Bogyi bátyánk jóvoltából. A felsőfokú szakmai tudás mellett kivételes közösségformáló ereje is volt.”

– Hogyan befolyásolta a Vb-arany a további életét?

„Három évvel később, 25 évesen öregnek találtak a Spartacusban, ekkor váltottam a Vasasba. Egy év múltán férjemet Mexikóvárosba hívták, ahol 1976-ig nagy sikerrel dolgozott, 1979-től pedig Barcelonában alkotott maradandót. Itthoni éveimben testnevelőként tanítottam. Szövetségi meghívás hiányában minden mérkőzést megnézek a tévében és most is drukkolok a lányoknak a sikeres Eb-szereplésért.”

Szőkéné

Szőkéné Bognár Erzsébet

Szőkéné Bognár Erzsébet (72) eléréséhez is szükség volt némi szerencsére. A válogatott és a Ferencváros egykori kiválósága ugyanis mindmáig egy kis éttermet vezet Soroksáron, férjével és egy-két segítővel.

„Annyi a munkám, hogy sokszor este nincs erőm hazamenni Pesterzsébetre és inkább ott alszom egy kis szobácskában. Sokkal jobb lenne a helyzetünk, ha lenne egy állandó szakácsunk, de ilyet nagyon nehéz találni.”

– A jó erőnlétet a hosszú sportpályafutásának is köszönheti?

„Véletlenül lettem kézilabdázó, előzőleg ugyanis négyszázas futónak készültem. Ám az ESMTK-ban „kéziző” nővérem 1958-ban elcsábított, és még az évben behívtak az ifi válogatottba. 1959-ben kerültem a Ferencvárosba, ahol egészen 1973-ig tartottam a helyemet. Akkor másféle profizmus volt, minden nap 4:30-ra mentem dolgozni a cukrászdába, csak szerdán, a válogatott edzéseire  kaptam felmentést.”

– Mit jelentett Önnek a világbajnoki győzelem?

„Hatalmas sportélményt, amely az egész életemet meghatározta! Muszáj dicsérnem Bogyi bácsit, akit mindenki tisztelt, szeretett és elfogadott. Talán csak a kapusok nehezteltek rá olykor, amikor kedvenc teniszlabdájával vette őket célba…”

– Száztizenhárom válogatottság után adta le a címeres mezt.

„Nagyon szerettem volna már családot és szerencsére előbb lányom, majd fiam is született. Soroksáron és Dányban vezettem le, majd 1981-től a régiekből verbuválódott „Nosztalgia válogatottban” játszogattam tovább, ameddig lehetett.  A hétköznapokon előbb Fradi büfében Novák Dezső feleségével, Erzsikével dolgoztam, majd több állomást követően kikötöttünk jelenlegi helyünkön, a VOSE pálya mellett. Gyerekeim közül a lányom családos, neki van négy kislánya. Így amikor szusszanásnyi időnk van, azonnal rohanunk hozzájuk, Zuglóba.”

kezi_Ignácz Ilona, 440

Ignácz Ilona

Ignácz Ilonát (72) házassága révén Belgiumba sodorta az élet. A régi Óbudáról indult beálló már nyolcadikos korában az akkor egyik legeredményesebb szakosztály, a Goldberger tagja volt.

„A kidobósok közül kerültem ki, s két évre rá már ifjúsági válogatott voltam” – mesélte a technika segítségével Ilonka. „Balogh Endre, Kellermayer Sándor és Török Bódog is nagyot lendített a fejlődésemen. 1962-ben kerültem a TF-re, a felejthetetlen Varga Jenő kezei alá. A TF-es évekből indulva mindmáig legjobb barátnőm Fleckné Babos Ágnes.”

– Főiskolásként lett világbajnok, hogy élte ezt meg?

„Óriási élmény volt, ami meggyőződésem, Török Bódog nélkül nem jött volna össze! Mi, játékosok megszakadtunk a győzelmekért. Az a sorozat egy feltartóztathatatlan menetelés volt, mindenkit felőröltünk. Sajnálattal hallom, hogy a szövetség mennyire nem ápolja a legeredményesebb magyar edző emlékét…”

– A TF után Önnek is a Vasas következett, majd Belgium.

„Sajnos, ott a kézilabda huszadrangú sportág volt és ma is az. Ezért Hollandiába jártam edzősködni, a női válogatottat B-világbajnokságra is felkészíthettem. Imádok edzést vezetni, ahol Varga Jenő és Török Bódog stílusát igyekszem képviselni mindmáig.”

Ilonka búcsúzóul még elmondta, örül, hogy Gyömrőn róla nevezték el a sportcsarnokot. Családjában egyébként még egy világbajnok van: unokatestvére, Székely „Cérna” Zoltán párbajtőrben jutott el a világbajnoki címig.

Fleckné Babos Ágnes

Fleckné Babos Ágnes

Fleckné Babos Ágnesnek (70) már tizenöt éves korában udvarolt jelenlegi férje, Ottó, aki később edzője is volt a Vasasban.

„A budafoki Budai Nagy Antal Gimnáziumban Ottó tanárjelöltként dolgozott, de csak kilenc évvel később házasodtunk össze. Tehát három évvel később, mint ahogyan nagy örömömre világbajnokok lettünk. A „Női Ruha” csapatából kerültem a TF-re, az U-válogatottba először 1963-ban hívtak be, ahonnan Bogyi bácsi pillanatok alatt kiemelt. A kiváló szellemben annak is része volt, hogy akkoriban Tatán még négyágyas szobák voltak. Bogyi bácsi keretébe egyébként nagyon nehéz volt bekerülni, gyakran lesállásból figyelte a kiszemelteket. Aki pedig emberileg nem tűnt kifogástalannak, azt eleve elejtette.”

– A Vb-arany mellett mire büszke még?

„Örülök, hogy pályafutásom 121 válogatottsága, a négy bajnoki arany után 2000-ben ötödiknek rangsoroltak az „Évszázad Játékosa” cím szavazásánál. Egyébként nyugdíjazásomig tanítottam, előbb gimnáziumban, majd a Tanárképző Főiskolán. Párhuzamosan évekig az élvonalban edzősködtem is.”

– Mi az, ami zavarja az életét?

„Sajnos, nem vagyok egészséges, egy ritka betegségem van. Erre ráadásul jön az a támadássorozat, amelyet folyamatosan kapok Laurencz Lászlótól, aki mellett 1990 és 1996 között dolgozhattam a női válogatottnál. Szerinte élete legrosszabb döntése volt, amikor engem választott. Az igazság viszont az, hogy az 1996-os olimpiai csapat kijelölésénél nem támogattam egy olyan játékost, akit ő minden áron ki akart juttatni Atlantába!”

kezi_Takácsné Giba, 440

Takácsné Giba Márta

Takácsné Giba Márta (71) civil élete nagy dobásának azt tartja, hogy 2006-ban a fővárosból Inárcsra költözött. Óriási telek, számos fenyőfa segíti a jó közérzetét. Szívesen beszélt eddigi életéről.

„Gyulai Istvánnal jártam egy iskolába, édesanyja hat évig tanított zongorázni. Éveken át tornásztam, de a kézenállásból bukfenc a padlóra nem ment. Ezután vitt egy barátnőm a Gyapjúfonó és Szövőgyár kézilabdás edzésére.”

– Tizenöt évesen ifjúsági válogatott lett, majd hamis igazolvánnyal játszatták a felnőttek között.

„A sportorvos rájött és belement azzal, hogy havonta kellett nála jelentkeznem…Már NB I/B-sek voltunk, amikor a gyár feloszlatta a csapatot, ekkor kerültem a Híradótechnikába, ahol 1961 őszén egy „leskelődést” követően Török Bódogtól behívót kaptam. Ezután igazoltam a Ferencvárosba. Az első tatai edzőtáborozásra kézen fogva vitt el az edzőnk, Balogh Bagyi bácsi…A jugoszlávok ellen debütáltam végül 139 válogatottságig vittem. Bogyi bácsitól féltem, akár a tűztől, mert két labdaeladás már a kispadot jelentette. Kiszámíthatatlan taktikus volt, ez is benne volt a Vb-sikerünkben, miként a világ akkor legjobb kapusa, Rothermel Anna védései is. Bódog abszolút úriember volt, aki csak egyszer tört ki. Amikor egy edzőmeccsen borzasztóan játszottunk, földhöz vágta a stopperét, amely darabokra tört…”

– A Ferencváros után a VOSE, majd a Nosztaliga válogatott következett.

„Közben pedig a HÍRKER-nél dolgoztam a 2006-os nyugdíjazásomig. Fiam 35 éves, még nem nősült meg. Jelenlegi helyzetem ideálisnak, amelyben komoly rész jut a kézilabdás eseményeknek.”

Ritterné Lengyel Erzsébet és Guricsné Pásztor Erzsébet

Ritterné Lengyel Erzsébet és Guricsné Pásztor Erzsébet

Ritter Dezsőné Lengyel Erzsébet (70) a TF diploma megszerzését követően férjével Veszprémbe telepedett le, s máig is ott él.

– Ön különösen fiatalon került a legjobbak közé.

„Az MTK-ban kezdtem, s bár már 17 éesen megkaptam a meghívást Török Bódogtól , aki játszatott is, mégis aggódtam azért, hogy bekerüljek az 1965-ös csapatba. Végül a szerencsés sorsolást követően csak ott lehettem a lányok között Dortmundban, a döntőben is. Bogyit egyenesen imádtuk, aki kitűnő munkát végzett, ráadásul ugyancsak szépen énekelt is.”

– A TF elvégzését követően hívta a Vasas is, mégis Veszprémben kötöttek ki.

„Egyszerű a válasz: nem volt pénzünk a felajánlott lakás beugrójának befizetéséhez. Veszprémben 1968-ban ért a hidegzuhany, amikor Laurencz László közölte, márpedig engem nyugdíjba helyez,  de ezt nem ő tudatta velem. Ezt a döntését máig sem vettem tudomásul, a szülés után visszaálltam a Bakony Vegyészbe, majd Ajkán és Herenden vezettem le. Később fiam is született, én pedig 2006-ig tanítottam.”

– Önt Veszprémben senki nem világbajnokként ismeri, egy vetélkedőn ezt a tényt senki nem tudta.

„Ma már biztosan többen tudják, hogy szenvedélyes horgász vagyok, rendszeresen kiemelek 6-7 kilós pontyokat is az alsóőrsi törzshelyünkön, ahova 40 éve járunk. Öt unokám van, a lányom 11 éves fia egyelőre tehetséges párbajtőrözőnek indul. Várom, hogy csak eszébe jutunk a szövetségnek és meghívnak legalább az Eb-döntőjére! Elvégre mi vagyunk a sportág egyetlen világbajnokai…”

Hanus Ágnes

Hanus Ágnes

Hanus Ágnes (74) a Vb-befejezését követően kint maradt, akkori szóhasználattal élve disszidált, amivel a sportágnak jókora kárt okozott. Azóta legtöbb csapattársa már megbocsátott neki.

„Azt szeretném legelőször elmondani, hogy abszolút nem terveztem a lelépést. OIyannyira nem,  hogy itthon egy komoly kapcsolatom volt és már a jegygyűrűk megvételét terveztem” – közölte az Egerből indult, pályafutása során párhuzamosan végig kosárlabdázott Hanus Ágnes, aki itthon a TF-ben majd a Goldbergerben játszott. „Már 62-ben élveztem Török Bódog bizalmát, én pedig fenntartás nélkül elfogadtam az ő döntéseit. Bódog  egy csak a válogatottnak élő, nagyon hozzáértő valaki volt, aki akár az apánk is lehetett volna, hiszen mindennel lehetett hozzá bizalommal fordulni. Állítom, hogy akkor ő a sportpszichológusunk is volt egy személyben!”

– Utólag belátja, hogy a Vb-t követően negatív főszereplő volt?

„Miután ifjonti hévvel belevágtam egy tervezetlen kalandba, csak utóbb lett tudatossá bennem az eset itthoni megítélése. Ezt nagyon sajnálom és minden érintettől már régen bocsánatot kértem. Egyébként három évvel később megházasodtam, fiam, lányom és három unokám van, akikkel minden évben Egerben nyaralunk. Az akkori vőlegényjelöltem viszont mindmáig egyedül maradt. Ő Németország helyett Ausztráliába akart menni, én pedig a maradás mellett döntöttem. Így épült le az a kapcsolatom.”

– A német sportéletben megtalálta a helyét?

„Nem kellett csalódnom a „csalogatók” ígéreteiben. 32 éves koromig Frankfurtban, az élvonalban játszottam, mellette természetesen kosaraztam is. Ezt követően kezdtem el teniszezni, amitől csak 2006-ban kellett megválnom.”

(Nemzeti Sport / Jocha Károly)

Török Bódog

Török Bódog