Budapest után a legsikeresebb sportváros: Tatabánya
A vidéki sportklubok eredményessége sokat javult az utóbbi években, de a főváros-centrikusság máig is kísért. A jochapress.hu ez alkalommal abba a városba látogatott el, amely Budapest után a második legeredményesebb település volt a londoni olimpián. Sámuel Botond sportköri elnök mintegy felvezetésként először korábbi sportkapcsolatairól beszélt.
„Nálunk komoly családi tradíciói vannak az aktív sportolásnak. Édesapám birkózott és cselgáncsozott is; mindkét sportágban ifjúsági, majd junior korosztályban is helyezett volt az országos bajnokságokon. Jómagam kilenc évesen kezdtem ismerkedésemet a birkózással. A sok gyakorlás meghozta az eredményeit: az Ifjúsági Barátság Versenyekre éppen úgy kijutottam, mint az Európa-bajnokságokra, majd a Vb-kre is. Legjobb eredményemet a németországi Wittenben harcoltam ki, egy Európa-bajnoki ötödik helyet.”
– Felnőttként elért eredményeit nem sorolta.
„Nem, mert addigra az életemben fontosabb lett a jövő, a tanulás. Előbb testnevelő tanári, majd szakedzői diplomát szereztem, később a Nyugat-Dunántúli Egyetemen marketing szakközgazdász végzettséget is begyűjtöttem. Tanárként csak rövid ideig dolgoztam, hogy azután 12 évig a magánszférában végezzem a tennivalóimat.”
– Feltehetően ezen időszakban a sport háttérbe szorult az életében.
„Így történt. Később önkéntes edzőként megkezdtem a visszatérést. Három évig fizetés nélkül segítettem a helyi birkózók felkészülését. Évek múltán Schmidt Csaba polgármester úr csábítására pályáztam a sportköri elnöki tisztségre és 2011-ben 40-0 arányú szavazással meg is választottak a Tatabányai SC elnökévé. Szerencsémre jó időben kaptam a megbízatást, mivel hosszabb idő után ismét nőtt a sport szerepe, fontossága. Odáig jutottunk, hogy az infrastrukturális fejlesztések és juttatások birtokában végre ismét el lehet kezdeni minőségi munkát végezni.”
– Ön párhuzamosan két, igen jelentős feladatot is ellát.
„Ugyancsak pályázat útján lettem az AGORA Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, amely céghez valamennyi városi sportlétesítmény, művelődési ház, hotel és étterem tartozik. Ami a sportkört illeti, legfontosabb, hogy a tíz, működő szakosztály és a létesítmények egy kézben vannak.”
– Jelenleg merre tart Tatabánya város sportélete?
„Az Ippon cselgáncs klub ugyancsak eredményes, Csernoviczki Éva londoni bronzérmét követően a 2016-os olimpián is bármire képes lehet. Férfi kézilabdázóink középtávú célja, hogy a két nagyágyú – a Veszprém és a Szeged – mögött előbb-utóbb harmadikok tudjanak lenni a magyar bajnokságban. Egyébként tíz szakosztály közül öt részesül a sportágfejlesztési alapból. Általánosság szintjén elmondhatom, hogy elsősorban az utánpótlás nevelésében igyekszünk az élen járni. Két fiatal atlétánk a nanjingi ifjúsági olimpián is dicséretesen helytállt. Schölcz Márk Xavér gerelyhajításban bronzérmet szerzett, Lutherán Petra pedig a 4. helyen végzett a leányok magasugró számában.”
– Hogyan állnak a sportlétesítmények dolgában?
„Számos beruházáson már sikerrel túljutottunk. Így az ökölvívó termünket és a tekepályát felújítottuk, a birkózók és a cselgáncsozók pedig egy vadonatúj csarnokkal lettek gazdagabbak. Négyszáz millió forintból megújul a Grosics Gyula labdarúgó stadion, a MASZ ígérete alapján pedig egy fedett ugrócsarnok építése is tervezés alatt van. Ami pedig a legnagyobb örömünkre szolgál: kormányhatározat alapján 2017 áprilisára elkészül a stadion közelében egy 3000 férőhelyes, multifunkcionális sportcsarnok is.
