Budapestnek kell egy társ az olimpiához
Tarlós István, Budapest főpolgármestere szerint egy közeli fővárossal együtt rendezhet csak olimpiát Budapest, az Universiadéra pedig lehet egyfajta főpróbaként tekinteni. Mindezt a Sport TV Sportgazdaság című műsorában árulta el.
A NOB döntése értelmében a 2020-as nyári olimpiát Tokió rendezi majd, Budapest pedig pályázik a 2019-es XXX. Universiade megrendezéséért. A két hír apropóján a Sport TV Sportgazdaság című műsorában az olimpiai mozgalom és egy lehetséges budapesti olimpia volt a téma. A négy vendég Tarlós István, Budapest főpolgármestere, András Krisztina, sportközgazdász, a Corvinus Egyetem adjunktusa, Hegedűs Csaba, olimpiai bajnok birkózó, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke és Kulcsár Krisztián, olimpiai ezüstérmes párbajtőröző, a Budapesti Olimpiai Mozgalom egyik alapítója volt. Szóba került, milyen lehetőségei lehetnének Budapestnek arra, hogy valaha olimpiát rendezzen.
„Magyarországnak, Budapestnek csak úgy lehet esélye, ha egy másik közeli fővárossal, Varsóval, Béccsel vagy Pozsonnyal együtt próbál olimpiát rendezni. Úgy hiszem, hogy egy akkora ország, mint mi, a piac, a gazdaság és a média szerepe miatt önállóan, belátható időn belül nagyon nehezen fog olimpiai rendezés jogát nyerni” – mondta el Tarlós István a Sportgazdaságban.
Hegedűs Csaba szerint ehhez változtatni kellene a NOB jelenlegi gyakorlatán, hogy a rendezést nem országok, hanem városok kapják meg. András Krisztina viszont azt árulta el, hogy a BOM korábbi megvalósítási számai nem olyan őrülten magasak, főleg úgy, hogy olimpia esetén 7 vagy 14 éves ciklusba kell gondolkozni. Tokióhoz hasonlóan be lehetne vonni a magánszférát, és bizonyos fejlesztéseknél az Európai Uniós források is rendelkezésére állhatnak.
A polgármester szerint ez sajnos csak elméletben működik ilyen egyszerűen. Az olimpiát ugyan egy város kapja meg, de az esemény egy ország dicsősége vagy szégyene lehet. Az erőteljes fejlesztés pedig egy újabb veszélyforrást tartogat magában. „Magyarországon ma nagyon erős a vidéki lobbi. Ennek a szerepe visszaszorulna, kénytelen volna az állam Budapestre koncentrálni, mert nem éghet le az állam egy olimpia rendezésénél, ezért a közlekedésfejlesztés, az egyéb vonalas infrastruktúrák fejlesztése, sportlétesítmények megvalósítása, az utak állapotának feljavítása sokkal rövidebb időre koncentrálódik, mint ahogyan egyébként megvalósulna” – árulta el Tarlós István.
Kulcsár Krisztián is a korábbi megvalósítási tanulmányára hivatkozott. E szerint a közvetlen rendezés költsége 2-2,5 milliárd forint, viszont az infrastrukturális fejlesztésre szánt pénz ennek a sokszorosa. Az ő meglátása azonban az, hogy a vidék közel annyit profitálhat az olimpiából, mint Budapest. „A budapesti olimpia megvalósíthatósága kapcsán a költségvetés közel a fele a vidék infrastruktúráját fejlesztette volna” – árult el a BOM alapítója azzal indokolta ezt, hogy nem csak a budapesti metrót, Duna-hidakat, szállodákat és parkolóhelyeket kell fejleszteni, hanem a gyorsforgalmi utakat, a vasúthálózatot és az elővárosi közlekedést is. Tarlós István úgy véli, hogy bár valóban kell ezekre is költeni, ez az arány mégis téves. „Egy város kapja meg az olimpiarendezés jogát, itt nem fognak csapatostól Sárisáp-Felsőn kirándulni” – mondta a főpolgármester.
Tarlós István beszélt a 2019-re tervezett XXX. Universiadéról is. Budapest teljes szívével és akaratával támogatja a kezdeményezést, és a sikeres megrendezése szerinte bizonyos mértékben növelheti egy olimpiarendezés feltételeit. „Lehet egy főpróba, ha egy főiskolai világbajnokságon, ami valóban egy sok sportágat felölelő hatalmas verseny, ha nem is olyan rangú és nagyságú, mint egy olimpia. Ha egy ország, egy város és néhány vidéki város jól tud szerepelni, akkor azt hiszem, hogy az esélyeink növekednek” – mondta, és hozzátette, hogy Budapest már rendezett Universiadét, ami arra is jó lehet, hogy a jövőben az olimpián szereplő sztárok egy része ellátogasson Magyarországra.
