Cservenyák Tibor kizárólag magyar-szerb döntőre számít

Shares
Fotó: Bődey János/index.hu

Fotó: Bődey János/index.hu

Az 1976-os, montreali olimpián Molnár Endre mellett ő volt a magyar válogatott második kapusa. A magyar-svájci kettős állampolgár Cservenyák Tibor (68) a júliust és az augusztust mindig itthon tölti. A jochapress.hu éppen kutyasétáltatás közben érte utol az olimpiai bajnok pólóst.

 – Milyen fajta kutyája van – szólt az első, nem kimondottan vizes kérdés az egykori újpesti kapushoz.

– Szép, nagytermetű belga juhászom van, aki a „Pollux” névre hallgat – világosított fel Cservenyák, aki civilben vegyészmérnök és már néhány éve élvezi a nyugdíjasok életét. Ő alkalmazkodik a vizes közvetítésekhez…

 – Pénteken este két, magyar érdekeltségű vízilabda mérkőzésre is sor került a Margitszigeten.Ezekről szeretném, ha véleményt mondana.

– A franciák ellen eszembe sem jutott, hogy nem könnyed győzelmet aratunk. És nem azért gondoltam így, mert a tipp-mixen magyar sikerre nem is lehetett fogadni. Ami az ausztrál-olasz ütközetet illeti, ennek sokkal nagyobb volt a jelentősége.

 – Amikor a második negyed végén az olaszok 8-2-re vezettek, nem vert gyorsabban a pulzusa?

– Egyáltalán nem érdekelt, miként alakul az eredmény! Szerintem ugyanis teljesen mindegy, milyen úton jutunk el a döntőig, ahol kizárólag magyar-szerb párosítást tudok elképzelni.

 – Ez a jóslat több mint szívderítő. A magyar hölgyekkel kapcsolatban is ilyen pozitív a várakozása?

– Bíró Attila egészen biztosan jó munkát végzett az elmúlt másfél évben, hiszen a csapat jól látható módon egységes, küzdőképes és eredményes is. Náluk az amerikaiak nagyon erősek, de látván a hollandok elleni, meggyőző fölénnyel megnyert meccset, úgy gondolom, a nőknek is elérhető a dobogós helyezés.

 – Önről nem csak az köztudott, hogy vegyészmérnök, hanem az is, hogy bár nyugdíjas, de jelenleg is aktív.

– Korábban a festékiparban dolgoztam, nyomdafestékek előállításánál működtem közre, majd húsz éven keresztül positron emission tomográfiával foglalkoztam. A megszerzett tapasztalataimat igyekszem a kaposvári egyetemmel való együttműködés során továbbadni. Ezért alkalomszerűen 3-4 napokat töltök Kaposváron, a nyári hónapokban egyébként Balatonkenesén van a főhadiszállásom. Éppen tegnap látogatott meg barátom és egykori kapustársam, a gerincműtétből lábadozó Molnár Endre, de gyakori vendég nálam Horkai György, Kásás Zoltán és dr. Sárosi László is.

Cservenyák Tibor búcsúzóul még elárulta: két lánya négy leányunokával örvendeztette meg őt, akik 2012-ben és 2016-ban születtek. Elsősorban ők az okai annak, hogy a július-agusztust leszámítva, ideje nagyobb részét Zürichben tölti, ahol a FIFA Múzeum tőszomszédságában lakik.

(jochapress / Jocha Károly)