Csipes Tamara felnőtt a feladathoz
Felkerült az Örökös bajnokok márványtáblájára Csipes Tamara neve. Az egyéves ausztráli kitérő után tavaly hazatért versenyzőnő a moszkvai világbajnokságon K-2 500 méteren pályafutása ötödik felnőtt világbajnoki aranyérmét nyerte meg, ezzel a kajak-kenu sportág ötvenedik Örökös bajnoka lett.
Öt felnőtt vb-aranya közül ki lehet választani a legszebb győzelmet?
„A legemlékezetesebb természetesen az első világbajnoki címem, de ahogyan Kovács Katalin sem tud és nem is szeret különbséget tenni a harmincegy világbajnoki aranyérme között, én sem tudnék választani. Minden egyes alkalom, amikor elsőként érsz be a célba csodálatos élményt jelent. Akár egyéniben, akár csapathajóban nyer az ember ugyanolyan felemelő, utóbbi ráadásul pluszmotivációt is ad, hiszen nem csak magadért, a társaidért is hajtasz” – mondja Csipes Tamara.
Mától kezdve két Csipes is szerepel a márványtáblán. Mit jelent önnek, hogy édesapja nyomdokaiba lépett?
„Nagyon örülök neki, de van még miben felzárkóznom hozzá. Tíz éves koromban természetesen miatta kezdtem el kajakozni, de nem azért, mert úgymond családi kényszer lett volna. Egyszerűen megtetszett ez a sportág, ezt választottam magamnak, de persze szeretnék apuéhoz hasonló sikeres utat bejárni. Az ausztráliai egy évemet leszámítva mindig is ő foglalkozott velem, és a mai napig őt tartom a legalkalmasabb szakembernek arra, hogy a legtöbbet kihozza belőlem. Természetesen furcsa ez a felállás, hiszen ha az edzőmmel vitatkozom, akkor apával is vitázom egyben, és nyilván nem tudom azt mondani apámnak, hogy az edzőm ma mennyire elviselhetetlen volt. De szerintem mindketten beleszoktunk ebbe a helyzetbe, és úgy érzem, nagyon jól tud működni a mi párosunk.”
Kellett az az egy év szünet Ausztráliában?
„Szükségszerű volt. Mert sajnos eljutottam arra a pontra, hogy nem adott örömöt a kajakozás. Sokan azt hitték sértődöttségből mentem el, ám hamar túltettem magam azon, hogy nem jutottam ki a londoni olimpiára. Nem sértődött, nem csalódott, inkább szomorú voltam azokban az időkben. Naivan azt hittem, hogy jelent valamit az, amit tizenhárom-tizennégy éves korom óta letettem az asztalra ebben a sportágban… Szóval el kellett mennem, hogy felnőjek és hogy sokkal nyitottabb, pozitívabb legyek a világ felé. Mára megerősödtem, nem zárom magamba a rossz érzéseket, nem menekülök el a konfliktusok elől, és ezt sokan észreveszik. Mondják is, hogy egészen más ember lett belőlem.”
Az új Csipes Tamara miként tekint előre? Hogyan látja, mondjuk a riói esélyeket?
Ebben a sportágban nem lehet jóslásokba bocsátkozni. Nem is szeretek. A tavalyi válogatók is szorosak voltak, Vad Ninetta, Kárász Anna is rengeteget lépett előre. Idén visszatérnek az olimpiai bajnokaink is, és egy-egy idény annyi, de annyi bakit rejthet magában. Dolgozom gőzerővel, csinálom a legjobb tudásom szerint, aztán majd elérkezik a pillanat, amikor kiderül, valójában mire is elegendő mindez. Egy biztos, úgy készülök, úgy fogok küzdeni, hogy nem lehet bűntudatom semmi miatt.
MKKSZ
