Desszertek: Federer, Fucsovics, Nikolics
A sokféle és sokszor elmarasztalható műsorokat sugárzó tévéadásoknak van pozitívan értékelhető szerepük is. Ami a sportkedvelőket illeti, ők valóban a bőség zavarával küzdenek. Aki akar, szinte reggeltől késő estig, mindig talál magának MINŐSÉGI sporteseményről közvetítést.
Jómagam pénteken este az egész heti rohangálást követően sportos desszertekkel jutalmaztam meg magamat. Előbb Fucsovics Márton rendkívül szoros csatában elvesztett bázeli mérkőzése felett örömködtem, hiszen ez esetben a lehető legszorosabb vereség valóban felért egy győzelemmel. A világranglista 4. helyezettjétől, a horvát Marin Cilictől 7:6, 5:7, 7:6(4)-re kikapni, ez az eredmény sokak elérhetetlen vágyai között van számon tartva.
A 25 éves magyar kiválóságnál nem egy véletlenül kicsúszott produkcióról van szó, hiszen a nyíregyházi fiatalember immár hónapok óta következetesen jó játékkal rukkol elő. Sikerei különösen azért örvendetesek számomra, mert köztudott, hogy Marci korábban több évet elvesztegetett, s már félő volt, hogy megmarad örök tehetségnek. Esete azt példázza, hogy amennyiben a tehetség kellő szorgalommal és áldozatkészséggel párosul, jóformán a csillagos ég a határ. Előtte immár semmi nem lehetetlen!
Ami pedig a svájci nagyhatalmat, Roger Federert illeti, ő reggelig tudna mesélni arról, milyen érzés is a világ legjobbjának lenni sok éven át. Ő – aki már valóban minden sikert elért – arra ad követendő példáz, hogy a világelsőségtől nagy valószínűséggel végleg elköszönő, immár 37. évében járó extraklasszis változatlanul imádja ezt a játékot, s még véletlenül sem a pénzért vagy a dicsőségért maradt tűzvonalban. Tovább játszik, s azért hogy az élvonalban maradhasson bizonyára egyre több áldozatot kell hoznia. A trónkövetelőket ugyanis nem érdekli, kik voltak a tegnap legjobbjai, ők feljebb akarnak kerülni. Federer pedig nem adja olcsón a bőrét. Erről is megbizonyosodhattunk a francia Adrian Mannarino elleni összecsapásán, ahol az első játszmát elég simán elvesztette. Ám amikor magasabb sebességre kapcsolt, 6-1-es második játszma volt a válasza. A harmadik menetben pedig egyszerűen felőrölte ellenfele ellenállását.
Nikolics Nemanja most nem a góljaival ragadtatott el, hanem bejelentésével. Azzal, hogy az új (ideiglenes) kapitány hívására azonnal pozitív módon reagált. Nem törődött korábbi, mellőzése miatti jogos sérelmével a 30. évében járó gólgyáros, pedig nyugodtan megtehette volna, hiszen Bernd Storck következetesen mellőzte őt, a több éves viszonylatban leggólerősebb magyar csatárt. Ez a Zentán szerb apától és magyar anyától született labdarúgó az én szememben igazi sportember, minden dicséretet megérdemel és méltán lehet példaként állítani fiatalok és idősek elé egyaránt!
(jochapress / Jocha Károly)
