Dr. Hencsei Pál: 105 éve született Énekes István, második ökölvívó olimpiai bajnokunk
Énekes István 1911. február 20-án Angyalföldön szegény vasutas családban született. Édesapja vasúti altiszt, édesanyja mosónő volt, négy testvére közül Vilmos és Zoltán is ökölvívó lett, Vilmos 1937-ben Európa-bajnokságot nyert, Rózsika férje, Bondi Miksa pedig 1939-ben ezüstérmet szerzett az Eb-n, 1948-ban pedig részt vett a londoni olimpián.
Tizenöt évesen a BVSC-ben kezdett bokszolni, nevelőedzője Sulkó Béla volt, majd Hochmann Miksa tanítványa lett. Már 1928-ban a felnőttek között második lett az országos bajnokságon (Kocsis Antal mögött, aki az amszterdami olimpián a sportág első aranyérmét nyerte meg), és ebben az évben a válogatottba is bekerült. 1930-ban a Budapesten rendezett Európa-bajnokságon két győzelemmel első lett, majd 1932-ben bekerült a Los Angeles-i olimpiára utazó csapatba.
Los Angelesben, balról: Énekes István, Kankovszky Arthur, Szigeti Lajos és Kubinyi Frigyes
Az ökölvívók vezetője Kankovszky Artúr, a nemzetközi szövetség főtitkára volt. Kankovszky Hollywoodban az olimpia előtt bemutatót szervezett Énekesnek és Kubinyi Frigyesnek, ami nemcsak nagy népszerűséget szerzett a két ökölvívónak, hanem jelentős anyagi bevétellel is járt. Az olimpián Énekes szereplését Szigeti Lajos szorítósegédként, „Pitikiss” (Kiss Ernő) a vízilabdázók népszerű gyúrója edzőként segítette, Piller György kardvívó olimpiai bajnok pedig hasznos taktikai tanácsokat adott, mivel neki ökölvívó tanári végzettsége is volt. Versenyzőnk négy győzelemmel szerte meg az olimpiai bajnoki címet, sorozatban a francia Fayaud, az olasz Rodriguez, az amerikai Salica és a mexikói Cabanas legyőzésével. Legnehezebb mérkőzése a későbbi profi világbajnok Salica ellen volt, de az Auditorium Maximum százezres közönsége előtt pontozással győzött. A tornán Énekes volt az egyetlen európai győztes, és az akkori szabályok szerint Európa-bajnoki címet is kapott.
Az olimpia után 1934-ben Budapesten megszerezte harmadik Európa-bajnoki címét – ehhez négy győzelemre volt szükség -, majd 4 országos bajnoki, 1 csapatbajnoki, 2 Budapest-bajnoki cím és 35 válogatottság után 1934-ben visszavonult.
Fiatalokkal kezdett foglalkozni, a MÁV-nál előbb segédtisztként, majd kocsifelíró vasúti tisztként alkalmazták. Sajnos, egészségi állapota fokozatosan romlott, házassága tönkrement, idegösszeomlást kapott, súlyos képzelt betegségekkel küszködött, a MÁV kórházban Csík Ferenc is próbált rajta segíteni, de 1940. január 2-án öngyilkosságot követett el.
Síremléke a Kerepesi úti temetőben van. A Magyar Ökölvívó Szövetség 1959 óta Énekes István ifjúsági emlékversenyt rendez a tiszteletére.
(Fotók: BVSC archívum)
