Dr. Hencsei Pál: 120 éve nyerte Hajós Alfréd első olimpiai bajnokságunkat
Százhúsz éve, 1896. április 11-én az első újkori olimpián Athénban a Zea öbölben győzött Hajós Alfréd a 100 méteres úszásban, majd rövid idővel később az 1200 méteres távon is első lett. Győzelmével az első és második olimpiai bajnokságot nyerte Magyarországnak.
Sikere után a versenybíróság hajóján a legmagasabb árbócra felhúzták a magyar zászlót. A zenekar az osztrák himnuszt kezdte játszani, de a kis magyar kolónia leintette őket és elénekelték a magyar himnuszt. A díjátadás az olimpia utolsó napján tartott ünnepségen történt. I. György görög király adta át a győzteseknek az ezüstből készült érmet, a diplomát és az olajágat. Hajós Alfréd nagy sikert aratott, amikor a király kérdésére – „Hol tanult meg olyan remekül úszni?” – azt válaszolta: „A vízben, felség!”
Hajós Alfréd (eredeti nevén Guttmann Arnold) 1878-ban született. Négyévesen tanult meg úszni, a kor szokásainak megfelelően több sportággal is megismerkedett, atletizált, tornászott, úszott, futballozott. Első sikereit úszásban érte el, 1895-ben Bécsben 100 méteren nem hivatalos Európa-bajnokságot, valamint osztrák bajnokságot győzött. 1896-ban itthon megnyerte az olimpiai válogató versenyt, majd Bécsben megvédte Európa-bajnoki címét. Érdekesség, hogy az országos bajnokságon 100 yardon csak második lett és mivel 1897-ben már nem indult úszóversenyen, úszásban nincs országos bajnoki címe, csak két olimpiai bajnoksága.
A BTC bajnok labdarúgó csapata. Az álló sorban jobbról a második Hajós Alfréd
Az úszás után érdeklődése a labdarúgás felé fordult. 1897-ben részt vett az első hazai futball-mérkőzésen, majd az első nemzetközi mérkőzésen is. A BTC csapatának tagjaként 1901-ben és 1902-ben is országos bajnoki címet szerzett. 1902-ben tagja volt a Bécsben az Ausztria ellen pályára lépett első válogatott csapatnak is. Az aktív sportolást 1904-ben fejezte be.
Életének későbbi szakaszában sem távolodott el a sporttól. 1906-ban a labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya volt, 1907-ben ő volt a magyar-cseh mérkőzés játékvezetője. Később a Magyar Labdarúgó Szövetség és a Magyar Úszó Szövetség egyaránt alelnökének választotta, az 1932-ben megalakult Magyar Olimpiai Társaság ügyvezető elnöke lett. A háború után a Magyar Olimpiai Bizottságban elnöki tanácsadóként dolgozott. Önéletrajzi könyve, az „Így lettem olimpiai bajnok” 1956-ban, halála után egy évvel jelent meg.
A Műegyetemen 1899-ben fejezte be tanulmányait és műépítészi (építészmérnöki) diplomát kapott. Kezdetben Alpár Ignác, majd Lechner Ödön építészi irodájában dolgozott, 1904-től pedig önálló irodában készítette terveit több mint negyven éven át. 1924-ben Lauber Dezsővel közösen készített stadion tervükkel részt vettek a párizsi olimpia művészeti versenyein, az építészet, stadionok kategóriában. Munkájukat a zsűri második díjjal értékelte, ugyanakkor az első díjat nem adták ki.
Leghíresebb munkája a Nemzeti Sportuszoda, amely 1976-tól az ő nevét viseli
Számos sportlétesítményt, közintézményt és lakóépületet tervezett, több mint 80 terve megvalósult. Leghíresebb munkái a Margitszigeti Nemzeti Sportuszoda, amely 1976-tól Hajós Alfréd nevét viseli, a Megyeri úti UTE stadion, a debreceni Aranybika Szálló, a szabadkai Magyar Általános Hitelbank székháza, stb. Munkái közül 22 sportlétesítmény: uszoda, strandfürdő, medence, tornaterem, sporttelep, sportpálya. Számos épülete megtalálható határon túl, a történelmi Magyarország területén, így például Pozsony, Lőcse, Kolozsvár, Szabadka, Beregszász, Sepsiszentgyörgy városokban.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1953-ban Olimpiai diplomával ismerte el sportolói pályafutását. A Nemzetközi Úszó Szövetség 1966-ban beválasztotta az Úszó Hírességek Csarnokába, a Fort Lauderdale-i Hall of Fame tagjai közé, a magyar sportolók közül elsőként. Itthon 1993-ban a Halhatatlanok Egyesülete tagjai közé választották, 2002-ben Magyar Örökség díjjal tüntették ki, 2010-ben Ybl Miklós díjban részesült. Három uszoda (Margitsziget, Budapest-Tétény Tanuszoda, Balassagyarmat), három iskola (Zugló, Pesterzsébet, Gödöllő), két diáksport egyesület (Budapest XX. kerület, Vác), számos utca és közterület (Balassagyarmat, Debrecen, Miskolc, Pásztó, Margitsziget) viseli a nevét.
A debreceni Hotel Aranybika is az ő tervei alapján épült
Debrecenben Hajós Alfréd díjjal tüntetik ki a legjobb sportolókat, a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség fejlesztési tervét is róla nevezték el. Emléktáblái, portréi, szobrai számos helyen megtalálhatók.
