Dr. Hencsei Pál: Gerelyhajításban Kóczán Mór nyerte első olimpiai érmünket

Shares
atl_Kóczán Mór gerelyhajító, 330x

Kóczán Mór magyar címeres mezben

A gerelyhajításban első magyar olimpiai érmet szerzett Kóczán Mór Kocson született 1885. január 8-án. Pápán járt elemi iskolába és gimnáziumba, majd az utolsó két évet Beregszászon végezte. Már 1902-ben pápai gimnazistaként kezdett el atletizálni, 1904-től a BTC, 1910-től az FTC versenyzője lett.

atl_Kóczán Mór 1Kezdetben a gerelyt a végén fogva dobta el

Trianon után Csehszlovákiába került, előbb a PTE Bratislava, majd az AC Sparta Praha egyesületekben folytatta pályafutását 41 éves koráig. Kezdetben a gerelyt a végén fogva dobta el, ilyen technikával háromszor ért el nemhivatalos világcsúcsot. 1911-től versenyzett középen fogással.

árom olimpián indult, 1908-ban Londonban és 1924-ben Párizsban – itt már csehszlovák színekben – helyezetlenként végzett, 1912-ben viszont a stockholmi olimpián 55,50m-es eredménnyel bronzérmet szerzett. Ötször nyert országos bajnokságot, háromszor javított magyar, hatszor csehszlovák csúcsot. Nyert osztrák és angol bajnokságot is.

atl_Kóczán Mór, 440, református lelkészReformátus lekészként

Teológiai tanulmányait Pápán és Budapesten végezte és 1908-tól református lelkészként dolgozott. Egyházi elöljárói és hívei nem nézték jó szemmel, hogy lelkészük rövid gatyában sportol, ezért az olimpián Kovács Miklós néven indult, olimpiai oklevelén is ez a név szerepel. Elsősorban a Felvidéken szolgált, Csallóközaranyoson segédlelkészként kezdett, majd több évtizeden át Csilízradványban szolgált. Itt falusi sportkört is alapított.

atl_Kóczán Mór, 440, Csallóközaranyos, csarnok

Csallóközaranyoson 1995-ben sportcsarnokot neveztek el róla, állandó kiállításon emlékeznek életútjára és sportpályafutására, 2005-ben az iskola is az ő nevét vette fel, valamint évente Kóczán Mór Napokat rendeznek kulturális és sport programokkal.

atl_Kóczán Mór, 440, Csallóközaranyos, emlékét őrzikÁllandó kiállítás is őrzi Kóczán Mór emlékét

A II. világháború után 1947-ben Kóczánt kitelepítették, élete utolsó szakaszát Alsógödön töltötte. Tanácsaival segítette a fiatal atlétákat, vándordíjat alapított és versenybíróként is dolgozott. 1972. július 30-án hunyt el Alsógödön. Az országos bajnokságon a gerelyhajítás Kóczán Mór Emlékversenyként kerül sorra.

Nemeth angelaOlimpiai bajnokaink egyike, a sajnálatosan korán eltávozott Németh Angéla

1912 után a magyar gerelyhajítók nyolc érmet nyertek az olimpiákon. Németh Angéla és Németh Miklós aranyérmet nyert, Szepes Béla, Kulcsár Gergely (1964-ben) és Antal Márta ezüstérmet szerzett, Várszegi József és Kulcsár Gergely kétszer (1960 és 1968) bronzérmes lett.