Dr. Szécsényi Józsefre emlékezve

2012. januárjában, 80. születésnapján. Balról Tégla Ferenc, Murányi János, Szécsényi József és Kulcsár Gergely (Fotók: JochaPress.hu)

Amikor valaki eltávozik körünkből, az mindig egy megdöbbentő esemény. Dr. Szécsényi József esetében többszörösen is az, hiszen személyében nem egyszerűen egy volt élsportolót veszítettünk el, hanem egy rendkívül sokoldalúan képzett, az életet tudományos igényességgel és mély emberséggel élt valakit.

A mai, esztelenül rohanó világban mind ritkábbak a hozzá hasonlóan karakteres egyéniségek. A Szegvárról Szentesen keresztül, a TF tanári karának egyik kivételes nagysága, Dr. Bácsalmási Péter hívására Budapestre költözött Szécsényi felkészülésében és versenyzésében már akkor is benne volt az önálló gondolkodás, a mindig többre-jobbra törekvés szándéka.

Soron kívül nyert felvételt a TF-re, amit sportemberként, majd később az intézmény tanáraként is sokszorosan megszolgált. Pályafutása során már 1954-ben Eb-bronzérmet szerzett, később Európa-csúcsot dobott, majd Rómában olimpiai 4., Tokióban pedig 5. helyen végzett. Első magyar diszkoszvetőként jutott túl az akkor nagy választóvonalat jelentett 60 méteren, 60,66 méteres dobásával.

Versenyzőként a Honvédban és a TF színeiben lépett a dobókörbe. Sportemberi nagyságát egy speciális eset – amelyet személyesen élhettem meg – is bizonyítja. A hatvanas években, a Népstadionban például 100 kilós testsúlyával az atlétikai csapatbajnokságon az 5000 méteres síkfutás teljesítését is vállalta, klubja érdekében.

A TF atlétikai tanszékére 1965-ben hívták. Csak szakberkekben tudták, hogy 1969-ban pszichológiai témában szerzett doktori címet, majd 1973-ban az „Izommechanikai elvek érvényesülése a sportmozgásokban” címmel kandidátusi értekezését is megvédte.

Szécsényi József edzőként is maradandót alkotott. A világszinten teljesített Tégla Ferenc, Fejér Géza és Murányi János trió is nála iskolázott. Nagy sajnálatára egyedül Kövágó Zoltánnal nem tudott zöld ágra vergődni, mert ez a ma 37 éves, kivételes tehetség nem úgy fogadta tanácsait, ahogyan azt ő meggyőződéssel adta volna neki.

Egy alkalommal hosszan beszélgethettem vele, s akkor mondta: szerinte Kővágó adottságaival már régen 73 métert kellene dobnia. Miért, miért nem, ez a jóslata nem teljesült, Kővágó csak egyszer jutott a 70 méter közelébe. (69,95 méter az egyéni csúcsa) Pedig azt senki nem vitathatja, hogy ő bármit mondott, azt mindig szakmailag megalapozottan jelentette ki.

Szécsényi József hosszú és sikerekben gazdag, az emberségében is ritka egyéniség most végleg megpihent. Akik ismerték, azokban hiánya hatalmas űrt okoz majd.

Nyugodjék békében!

(jochapress – Jocha Károly)