„Eddie, a sas” újév napján ismét repül!

Shares

eddie_edwards_640-400x250Akár születésnapi ajándékként is felfogható Eddie Edwards számára a meghívó az újévi garmischi síugró versenyre. A hét közepén ugyan nem rendeztek egyetlen versenyt sem síugrásban, ám mégis akadt olyan hír, amely sportfogadó szemmel is érdekesnek számít. A britek korábbi síugrója, a csütörtökön ötvenedik születésnapját ünneplő Michael Edwards ugyanis bejelentette, hogy elfogadja a német szervezők meghívását, és előugróként szerepel majd a Garmisch-Partenkirchenben sorra kerülő hagyományos újévi versenyen. Ha esetleg a polgári név alapján nem lenne ismerős nektek a legendás síugró, akkor felfedjük, hogy személyében “Eddie, a sas”-ról van szó…

Igen, ő az a síugró, aki szokatlan, bajuszos külsejével, méterekkel a leggyengébb ugrótól is elmaradva zárta az utolsó helyen az 1988-as játékok síugró versenyeit. A mai szemmel nézve már „cikinek” számító szemüvegben, minden riválisánál legalább kilenc kilóval nehezebben (82 kg) ugorva mégis korszakos sztárrá vált. A feleségével és két gyermekével ma is a Stroud nevű, kis angliai faluban élő Edwards neve a rajongók között még mindig jól cseng, így feltehetően miatta is sokan zarándokolnának majd el nosztalgiázni az újévi versenyre.

Edwards ugyanakkor jövőre Garmisch-Partenkirchenben is jól szolgálhatja a XX. század végére teljesen kikopó amatőr sport eszméjét, amely szerint – ahogy Coubertin báró óta kívülről fújjuk – nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos.  Mivel a brit síugró már 16 éve nem ugrott, így formája kapcsán nem nagyon lehetünk képben. Annyit viszont érdemes tudni, hogy “fénykorában” is alig tudott hetven méter feletti ugrásokat bemutatni, így előrehaladott kora okán is inkább hajlunk az 59 méter alatti fogadási opció felé…Edwards (aki kiváló alpesi sízőként kezdte karrierjét és csak hajszállal maradt le a szarajevói olimpiáról) a tervek szerint a jövő héten már Németországba utazik, ahol jó másfél évtized után újra kipróbálja magát egy síugró sáncon. „Ez lehet az egyik utolsó esélyem, hogy megmutassam: még mindig képes vagyok ugrani. Mindig is bennem volt, hogy még egyszer neki kell rugaszkodnom. Tisztában vagyok az ugrás kockázataival, éppen ezért izgulni is fogok, de már nagyon várom” – nyilatkozta a britek első és mindmáig egyetlen síugró olimpikonja.

(Forrás: Sportmenu.hu)