Eddig Szerbia kvalifikálta a legtöbb sportolót a jövő évi olimpiára
Azok után, hogy Szerbia nőikosárlabda- és férfivízilabda-válogatottja vasárnap este megnyerte az Európa-bajnokságot, illetve a világligát, és ezzel mindkét együttes kiharcolta az olimpiai részvételt, jelen pillanatban a világon Szerbiának van a legtöbb versenyzője, akik biztosan ott lesznek a jövő évi ötkarikás játékokon.
Tőke János írása a Magyar Szóban
Természetesen nagyon sok selejtezőt rendeznek majd még, azonban a Szerb Olimpiai Bizottság nem hagyta ki azt a lehetőséget, hogy világgá kürtölje a jelenlegi állást.
A női kosárlabdázókon és a férfi pólósokon kívül Szerbiából biztosan ott lesz a riói olimpián: Asmir Kolasinac, Ivana Szpanovics, Amela Terzics (atlétika), Andrea Arszovics, Jasna Sekarics, Dimitrije Grgics, Ivana Makszimovics, Milutin Stefanovics, Damir Mikec (sportlövészet), Velimir Stjepanovics, Szilágyi Csaba és Arkadij Vjacsanin (úszás).
A győzelem és az örömmámor pillanatai köré azonban csalódottság és vádaskodás is került. A csalódottság azért, mert a Nemzetközi Kosárlabda-szövetség (FIBA) még a döntő előtt közzétette, hogy a 2017-es női-Európa-bajnokságot nem Szerbia, hanem Csehország rendezi majd. A döntés után Dragan Gyilasz, a Szerbiai Kosárlabda-szövetség (KSS) elnöke azt nyilatkozta, hogy a kosárlabdasport érdekeivel ellentétes döntés született, mert úgy tűnik, jobb olyan helyen rendezni az Eb-t, ahol 500-an vannak a lelátón, s nem egy olyan országban, ahol tízezren követnék a helyszínen a mérkőzéseket.
Az aranyérem átadása után ismét Gyilasz került a középpontba, ugyanis a kontinensbajnokság szervezői a címer nélküli szerb zászlót vonták fel, ami ellen a KSS elnöke hevesen tiltakozott. Mivel nem sokkal később a vízilabdázók a horvátokat legyőzve megnyerték a világligát, a sportsikerek mámorító hatására a szerb tájékoztatási eszközök azonnal vádaskodásba kezdtek, botrányt kiáltottak, szégyenpadba ültették a szervezőket.
Aztán megjelentek olyan írások is, amelyek arról szóltak, hogy „mégsem olyan nagy botrány ez, mint ahogy az elsőre tűnt”. Az első indoklás az volt, hogy a spanyol zászlón sincs címer… Utána pedig az is napvilágot látott, hogy a törvény kimondja, Szerbiának van polgári és állami lobogója is, s az előbbi is, amely címer nélküli, használatos többek között a sporteseményeken. Amikor ez több helyen is megjelent, a B92 az olvasóitól és a szervezőktől is bocsánatot kért a vasárnap esti cikk miatt.
