Élsport és tanulás: Követhető az ötcsillagos egri kísérlet!

Egy világszínvonalú női kézilabda csapatot összehozni még akkor sem könnyű, ha a szóban forgó klub – maradjunk a Győri Audi ETO KC-nál – több évtizedes élvonalbeli tapasztalatokkal rendelkezik és a többi magyar NB I-es szakosztálynál összehasonlíthatatlanul jobb anyagi feltételek között építkezhet. Győrben sokéves, szívós előkészületeket követően ezt megoldották: az eredmény többek között a kétszeres BL-győzelemmel igazolható. 

Persze vannak más mértékkel mérhető, de legalább ekkora szenzációk, csak azok nem kapnak publicitást. Mert esetünk címszereplőjét, az Egerben működő Esterházy KFSC-Globál Safe csapatát bátran illethetjük a kiemelkedő jelzővel azért az útért, amit az NB II-ből indulva tett meg: két osztályt emelkedve feljutott az NB I-be.

A kizárólag főiskolás lányokra építő klub „megérkezése” az élvonalba már önmagában is megérdemli az ötcsillagos minősítést. Hát még ha a bennmaradás is sikerült volna nekik. A tanulságos történet pozitívumai mellett az utolsó lépcső meghiúsulásáról is szól ez az írás – természetesen a teljesség igénye nélkül.

– Négy éve azzal vágtunk bele egy nagyformátumú kísérletbe, hogy egy mások számára is követendő – és követhető ! – életpálya modellt alakítunk ki – emlékezett a kezdetre Kiss-Tóth Lajos, korábbi rektorhelyettes. – Hauser Tibor rektor, jómagam és Hajdu János szakmai tanácsadónkkal összefogva arra szövetkeztünk, hogy megpróbálunk egy NB II-es kézilabda csapatot – Hegedüs Péter edzőnket támogatva – úgy feljebb juttatni, hogy közben párhuzamosan az életre is igényesen felkészítjük játékosainkat. Mindez elhalt volna a gondolat szintjén, ha nem áll mellénk Benkó György, aki sokkal több volt, mint a manapság mindenütt tárt karokkal várt és irigyelt szponzor! Ő ugyanis nem csak biztosította az anyagi hátteret, hanem saját teljesítményét, emberi kvalitásait, kapcsolatrendszerét is maximálisan bevetette a cél érdekében. Benkó úr minden meccsen ott volt, elemi erővel szurkolt, dicsért és korholt, miközben jó tanácsok sokaságával látta el a csapatot.

Egy szó, mint száz, megtörtént, amiben csak nagyon kevesen bíztak. A főiskolás lányok ugyanis előbb az NB II-ben, majd az NB I/B-ben is bajnokok lettek. Két, tökéletesnek mondható idény után jött a harmadik esztendő, a 2013/14-es évad, amelyben viszont már nem folytatódott az addigi sikerszéria.

– Bebizonyosodott, hogy az élvonalban már nagyon sok mindennek „stimmelnie” kell, itt az anyagi háttér önmagában már messze nem elég – folytatta Kiss-Tóth Lajos. – A vezetőknek ha lehet, még sokkal inkább össze kell hangolniuk a közös munkát, mert a siker jelentős mértékben függ attól is, miként tudnak az illetékesek egymással együtt dolgozni. Márpedig 2013 nyarán a főiskola régi vezetésének lejárt a mandátuma és az újak új elképzelésekkel jöttek. A dolgok alakulása következtében a kísérlet harmadik esztendejében Benkó úr már nem tudta, vagy nem akarta azt a sokoldalú szerepet betölteni, mint amit a korábbiakban végigvitt, és már csak a pénzt hozta. A klub erősítések nélkül, Benkó György hátrébblépésével, pusztán az anyagiakra támaszkodva nem maradhatott benn, hanem a kiesés sorsára jutott.

Mivel az éremnek több oldala van, ezért megkérdeztem Rutka Péter technikai vezetőt is, aki jelenleg is az NB I/B-ben szereplő egri szakosztály szolgálatában áll.

– Elég közelről láttam a folyamatot – így Rutka Péter -, hiszen a gyakorlatban én voltam Benkó úr jobb keze. – Az ő elképzeléseit, utasításait én fordítottam le a játékosok nyelvére. Óriási dolgok mentek itt, ahol Benkó úr konkrét anyagi támogatása mellett a főiskola is nagyon soka adott ahhoz, hogy sikeresek tudjunk lenni. Jómagam nagyon sajnálom, hogy megbomlott az összhang, s hogy ezt követően Benkó úr végleg levonult Egerből.

– S hogy hová „vonult” le a korábbi főtámogató, Benkó György? Talán nem véletlen, hogy előzőleg Egerben próbálta megvalósítani elképzeléseit, majd jelenleg a Balatonbogláron működő Kézilabda Akadémiának igyekszik segíteni. Benkót tanácsadója,, Hajdu János vitte Egerbe, ahonnan most Balatonboglárra is követte a kézilabdűás szakembert. Mit szól mindehhez Hajdu János? Természetesen ő is elmondta, amit szükségesnek tartott a témával kapcsolatosan megosztani a kívülállókkal.

– Az egri tervek nagyszerűek voltak, elvégre utoljára több mint harminc éve volt rá példa, hogy „színtiszta” főiskolásokból álló együttes – konkrétan a TF, amelyet Kovács László mesteredző készített fel – az NB I-ben meghatározó szerepet tudott betölteni – így Hajdu János, aki a mai napig is felkért óraadó tanára az intézménynek. – Mivel a szponzori pénzek juttatásán túl is óriási energiákat mozgósító főszponzor Egerben nem látta megvalósíthatónak a tanulás, az élvonalbeli sportolás és a tehetséggondozás párhuzamosan magas szinten történő gyakorlatát, ezért váltott. Jelenleg a Mocsai Lajos vezette Kézilabda Akadémián látja biztosítottnak igényes szempontjainak megvalósítását, ezért most oda koncentrálja az erőit.

Azt pedig csak a teljesség kedvéért jegyzi meg e sorok elkövetője, hogy az Esterházy KFC-nek a közeli években aligha lesznek még egyszer  olyan lehetőségei, mint amilyenhez Benkó György döntő módon hozzásegítette őket.