Faragó Tamást szeretnék kapitánynak, de most nem vállalná

Két vízilabda-válogatottunk összesített helyezési száma – a férfiak a hatodik, a nők a kilencedik helyen végeztek – még soha, egyetlen világversenyen sem volt olyan bántóan magas, jelesül 15, mint a hónap elején befejeződött kazanyi vb-n.

Ballai Attila írása a Napi Gazdaságban

Érthető, hogy a sportági szövetség, az MVLSZ elnökségének augusztus 31-i, jövő hétfői ülése előtt szokatlan bőséggel zuhog a margitszigeti zuhanyhíradó. És olyan veretes nevek is kibukkannak belőle, mint Faragó Tamásé.

A férfi szövetségi kapitány ügyét lényegesen rövidebben elintézhetjük. Benedek Tibor 2013-ban vb-aranyat, tavaly Eb-ezüstöt nyert a csapatával, és bár tizenöt ember véleményét – ennyi tagból áll az elnökség – nehéz előre megtippelni, szerintünk érdemben fel sem vetődik majd a váltás lehetősége. Maga az elnök, Kemény Dénes is – nem mellékesen Benedek elődje a válogatott kispadján – többször kijelentette, ő bizony nem cserélne, és állásfoglalása bizonyára orientálja a társakét.

A nőknél ugyanennyire egyértelmű a változtatás igénye. Merész András már Kazanyban felajánlotta lemondását, az elnökség ezt hétfőn a papírforma szerint el is fogadja. A kérdés inkább az: ki legyen, ki lehet az utód? A sportág berkein belül egyre többet és hangosabban hallani Faragó Tamás nevét. Montreal olimpiai bajnoka, a magyar póló emblematikus alakja a női válogatottat 2001-ben, hazai vizeken Eb-, 2005-ben, Montrealban vb-aranyra vezette, majd visszavonult az „első lövészárokból”, a kispadról, jelenleg a szövetség elnökségének tagja, utánpótlás igazgató és utánozhatatlan televíziós szakkommentátor.

Augusztus 31-én pedig – az előjelek alapján – nekiszegezik majd: vállalná-e a női kapitányi posztot, valamint ezzel együtt azt, hogy kiviszi a pillanatnyilag viharvert társaságot Rióba? Mi is ugyanezt kérdeztük Faragó Tamástól, és ő szokásos stílusában válaszolt. – Teljesen korrekt a felvetés, mert nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben a legjobb jelöltet kell megtalálni és megválasztani. Az pedig én vagyok. De bármennyire is erős a késztetés, úgy érzem, én ezt most nem tudom vállalni. Túl kevés az idő, és túl komoly a megméretés, hiszen a válogatottat ki kellene juttatni az olimpiára, és ott érmet nyerni vele. Nagyon húzós feladat, ezzel mindenkinek tisztában kell lennie.

Egyenes beszéd. Mondhatnánk is, hogy a témát lezárhatjuk, de Budapesten 2017-ben vizes világbajnokságot rendeznek, ami az érintett sportágaknak, így a pólónak is rendkívüli, egyedi ünnepe Magyarországon. Fel is vetettük Faragónak, őt nem érinti-e meg e különleges lehetőség, mire tényszerűen, továbbgondolva, mégis talányosan azt felelte: az még messze van; most nem a 2017-es vb-re választanak kapitányt.

A fentiekből mi egyelőre tét nélkül arra következtetünk, ha a magyar válogatott nem kvalifikálja magát Rióra, vagy ott a várakozásoknál gyengébben szerepel, nem kizárt, hogy látjuk még Faragó Tamást a női nemzeti együttes élén. No és egy esetleges olimpiai bravúrsorozat után? Ez már igazán kellemes dilemma lenne – de szerintünk akkor is.