Fazekas Nándor szerdán már a Lemgo ellen védhet!
(Fotó: jochapress.hu)
Nem sokáig láthatták a veszprémi törzsszurkolók hazai pályán Fazekas Nándort, a 219-szeres korábbi válogatott kézilabda kapust, aki pénteken a világ legerősebb bajnokságába, a német Bundesligába szerződött; a HBW Balingen-Weilstetten együttesének játékosa lett. Fazekas készséggel válaszolt a jochapress.hu kérdéseire.
– Hétközben magyar csapatokról is lehetett hallani, mint lehetséges fogadókról. Hogyan kötött ki végül mégis Németországban?
„Igazából csak egyetlen hazai klub került komolyabb formában szóba. Ilyenkor az embernek számos szempontot kell egybevetnie ahhoz, hogy felelős döntést hozhasson. És nem minden áron a pénz az elsődleges, amint sokan gondolják. Az mindenképpen luxus lett volna a veszprémiek részéről, hogy egy olyan kapust tartsanak harmadikként, aki a BL-ben a katari szereplése miatt már eleve nem bevethető. Tehát más megoldást kellett keresni. Úgy gondoltam, a Bundesligában komolyabb megméretés várhat rám, mint a magyar bajnokságban. Ez volt az elsődleges szempont a döntésem meghozatalánál.”
– Korábban hány évet töltött német kluboknál és milyen tapasztalatokat szerzett?
„Öt szezonban játszottam ott, előbb a TUS Nettelstedtben, majd a VfL Gummersbachban védtem. A bajnokság rendszere, a feltételek abszolút profik, ráadásul igen jó emberi kapcsolatokat is sikerült kialakítanom mindkét helyen. Sokakkal mindmáig baráti szálakat erősítek. Ha a családom is ott lehetne, egyetlen szavam sem volna.”
– Ez a kölcsönadás csak erre a szezonra szól. Mit vár ettől a néhány hónaptól?
„Kíváncsi vagyok, milyen impulzusok érnek, ez az erőpróba mit hoz ki belőlem? Ez az időszak, a történések jelentősen befolyásolhatják a pályafutásom további alakulását.”
– Harmincnyolc éves, 219 válogatottbeli szereplés van a háta mögött. Bár lehetnek még jó periódusai, de azért ebben a korban csak kifelé tart az ember. Miként látja a perspektíváit?
„Ne is mondja, ez egy nagyon nehéz kérdés! Bár igyekszem elhessegetni magamtól, de azért mégis kénytelen vagyok ezzel is foglalkozni. Bevallom, igyekszem minél tovább kitolni a pályafutásom határvonalát, de párhuzamosan azzal is kell foglalkoznom, hogy mihez is kezdek, ha egyszer már nem állok majd a kapu előtt? Éles Józsi kézisulijában már foglalkoztam gyerekekkel, a kapusjelöltekkel külön is, így ezen a vonalon esetleg el tudom majd képzelni a további éveimet. Ám azért ma még elsősorban a játékos pályafutásom lehetőségei foglalkoztatnak.”
– Önről éppen a közelmúltban jelent meg egy könyv, „Első számú második” címmel. Szívesen segítette a fiatal újságíró, Zatkalik Dávid munkáját?
„Először nem lelkesedtem a gondolatért, de ma már örülök, hogy megjelent a könyv. Elsősorban azért, mert bemutatja, miként kezdtem Kecskeméten, egy abszolút nem kézilabda-centrikus városban és milyen nehézségek árán jutottam el Veszprémbe. Küzdelmekben gazdag pályafutásom bemutatása talán más, tehetséges fiataloknak is segítséget nyújthat a nehéz idők átvészeléséhez.”
– A könyv tehát még nem a befejezésről szól, hiszen újabb, nehéz megméretések várják. Mikor indul?
„Pillanatnyilag még nem tudom, de plusz mínusz fél nap lehet, amivel többet vagy kevesebbet töltök még itthon. A feleségemet és a 11, 8 és 4 éves fiaimat igen nehezen hagyom itt. Szerdán már a Lemgo elleni bajnokin rendelkezésre kell állnom.
– A Veszprém vasárnap este a Celjét fogadja BL-meccsen. Mire számít?
„Mindenképpen győzelmet várok. Mivel már az is kiderült, hogy hétfőn reggel már új klubomban kell jelentkeznem, így ezt a 60 percet már nem fogom látni. Vasárnap irány Balingen, a távolság 931 kilométer…”
