Görbicz nélküli változathoz nincs forgatókönyve Hajdu Jánosnak

A helyzet kísértetiesen hasonlít a 2008-as, pekingi olimpiát közvetlenül megelőző időszakra. Akkor forró olaj ömlött a világklasszis Görbicz Anita lábfejére, s emiatt erősen kétségessé vált az ötkarikás játékokon való szereplése. Most nyakunkon az idei év fő versenye, a decemberben, Szerbiában esedékes női kézilabda világbajnokság, Görbicz pedig ismét pihenőre kényszerül. Ezúttal bokasérülést szenvedett, ami az orvosi vélemények szerint valószínűleg rendbe jön a Vb nyitányáig.  A jochapress.hu arra kérdezett rá Hajdu János megbízott szövetségi kapitánynál, mekkora gondot jelente Görbicz kiválása a Vb-csapatból? 

„Erre nem is merek még rágondolni sem” – válaszolt kapásból Hajdu, „hiszen Görbicz a Győrnek és a válogatottnak is meghatározó embere. Amikor ő nem játszik, észrevehetően gondok vannak. Ha viszont pályán van, olajozottabban megy a játék. Úgy is mondhatnám, Anita a mindenkori eredményt meghatározó tényező.”

– Ezek szerint nem is készül egy Görbicz nélküli változatra?

„Nem, mert nagyon optimista vagyok, ráadásul élénken élnek bennem a Pekinget megelőző, majd az ottani események, – amikor történetesen és véletlenül éppen ugyancsak én voltam a kapitány – amelyek során „Görbe” nagy akaraterővel küzdötte vissza magát a gödörből és vált meccsről meccsre mindinkább hasznos tagjává a válogatottnak.”

– Bár a szűkített játékos keretet órákkal Görbicz sérülése előtt jelölte ki, de a sajnálatos sérüléstől független is gondjai lehettek, hiszen a beígért 16 helyett egyelőre csak tizennyolcat nevesített…

„Menet közben egy elég komoly tévedésemre jöttem rá, amelynek kapcsán felül kellett bírálnom korábbi elképzeléseimet. Néhány hónapra tervezett „beugrásom” elején arra gondoltam, hogy a Vb-felkészüléssel párhuzamosan több, olyan fiatalt is bevonok a  közös munkába, akik majd csak a következő évek világversenyein, elsősorban pedig a 2016-os olimpián lehetnek biztos pontjai a nemzeti együttesnek. Ezt a párhuzamosságot azután el kellett vetnem, mert nekem ezen idő alatt elsősorban csapatot kell építenem, az egyéni képzés pedig a klubok dolga. Így – bár még a Provident Kupára is számításba vettem többeket, ám ezt követően le kellett mondanom róluk. Nekem pillanatnyilag a tavalyi, Eb-bronzérmes gárdára kell építkeznem.

– A tizennyolcas keretet mikor és hogyan szándékozik tovább szűkíteni?

„Két lehetőség van. Amennyiben a szövetség beleegyezik, hogy tizenhét emberrel keljünk útra, úgy csak tizenötöt nevezek név szerint és a helyszínen döntenék a megmaradó kettő közül melyik legyen az, akit a későbbiekben valaki helyére becserélnék. Ha viszont csak tizenhatan jöhetnek Újvidékre, akkor mindenkinek a neve ismertté válik a december 2-i elnökségi ülést követően.”

– Mely poszton vagy posztokon gondolkodik a szűkítéssel kapcsolatosan?

„Sokan a kapusok egyikének kihagyására gondolnak, pedig nagy valószínűséggel mindhárom hálóőr utazni fog. Elég hosszú a verseny, ráadásul nincs állandó kapusedzőnk, így ez a három ember egy speciális, kis csapatot alkotva, majd hatásosan segítheti egymást. Lehet, hogy egyetlen játékostól kell csak elköszönnöm, s ez a döntés alighanem jóval könnyebb lenne, mint kettőt kihagyni.”

– Eredményesség dolgában mire számít?

„Nőknél kétség kívül nagyobb a bizonytalansági tényező! Viszont az is tény, hogy ez a társaság most emberileg is nagyon együtt van, a játékosok kimondottan szeretik egymást. Nekem minimális célom a legjobb nyolc közé kerülés. Az ott következő, egyenes kieséses rendszerben már sokféle változat elképzelhető. Csoportelsőként vagy  még harmadikként is eljuthatunk akár a legjobb négy közé is.”