Gyárfás Tamás esete a kormánygaranciával

Shares

Gyárfás Tamás_JPNapról napra fokozódik az érdeklődés a 2021-es úszó világbajnokság megrendezésével kapcsolatosan. Ez így is van rendjén, mind többet és többet beszélnek, írnak róla, elvégre a tét nem kicsi. Megkapja-e Magyarország a rendezés jogát? Velünk szemben sokkal gazdagabb országok is pályáznak, s nyilván ők is folytatják a maguk saját kampányait, otthon és külföldön egyaránt.

Vajon mekkora az esélye annak, hogy Magyarországnak ítélik a rendezés jogát? Az egyre jobb kapcsolatokkal rendelkező hazai szövetségi elnök, Gyárfás Tamás személye, kapcsolati tőkéje minden esetre igen komoly súllyal esik a latba. Az Európai Úszó Szövetség (LEN) alelnöke nyilvánvalóan kitűnő vonalakkal rendelkezik a döntéshozó világszövetségnél (FINA) is. Gyárfás sok mindent el tudott és el is fog tudni intézni. Elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy Magyarország 2006-ban és 2010-ben is úgy rendezhetett Európa-bajnokságot szabadtéri medencében annak ellenére is, hogy elvileg ez csak fedett uszodában lett volna lebonyolítható.

Az Úszás Napja vasárnap, június 23-án nagy sikerrel lebonyolított eseménysorozatának néhány nappal korábbi, felvezető sajtótájékoztatóján Gyárfás elnök olyasmikről is mesélt, ami némi kiegészítésekre szorul. Többek között az is elhangzott Gyárfás szájából, hogy „elkészült az uszoda időre? elkészült!”

Hát ebben a pillanatban gondoltam arra, hogy felidézem a 2006-os, budapesti úszó Eb meglehetősen pontos előtörténetét, amely 2002. decemberében kezdődött az egykori keletnémet városban, Riesában. Ott döntöttek ugyanis a 2006-os Eb helyszínéről. A rendezésre pályázó Magyarország képviseletében többek között megjelent az akkor éppen sportminiszterként dolgozott „szakértő”, Jánosi György is. A csapatot Kovács Ágnes olimpiai bajnok mellúszónk is erősítette.

Persze – tudjuk – mindez messze nem lett volna elég a sikerhez, ahhoz óriási háttérmunkára volt szükség. A másik pályázó, a hollandiai Eindhoven kulcsrakész, fedett létesítményekkel rendelkezett, mert ez volt az alapkövetelmény. Magyarország ezzel szemben csak ígéreteket vonultatott fel, s talán a szokásos maketteket is prezentáltuk… Elhangzott, hogy Magyarország – kormánygaranciával! – is megépíti a fedett ötvenest és a bemelegítéshez előírt, ugyanekkora medencével is rendelkező komplexumot, amelyben 2005-ben már próbaversenyt, az ifjúsági úszó Eb eseményeit kellett volna lebonyolítani.

Tény, Eindhovennel szemben Budapest kapta a rendezés jogát. Ezt követően itthon megkezdődött a magyaros huzavona. Előbb csak arról, hogy a Lágymányoson vagy a Ferihegyi út melletti Spartacus sporttelepen épüljön meg a fedett uszoda, akkori kalkulációk szerint kb. nyolcmilliárd forintért. Az idő telt-múlt, a „maszatolás” során odáig jutott az ügy, hogy fedett bizony nem épül. Gyárfás azonban elintézte, hogy nekünk, magyaroknak (természetesen „kivételesen és csak most, az egyszer!) megengedik a szabadtéri rendezést.

Maradt a margitszigeti második medence megépítése, amely ugyancsak nem gyorsan készült el. Hol volt már ekkor a fedettben esedékes, 2005-ös próbaverseny ígéretének megvalósulása? A mintegy kétmilliárdos beruházás – amelynek hasznosítása fényévnyire van az elszalasztott fedett komplexumétól! – szó szerint rohammunkában készült el, az utolsó napon még javában szerelték a mobil lelátókat.

Az uszoda végül elkészült, de nem fedett és nem 2005-re. A többi mind stimmel. Most ismét pozitív döntésre várunk. Remélhetőleg a Dagály mellett megépül a látványterv megfelelője is. Mert világbajnokságot biztosan nem rendezhetünk a Margitszigeten…