Győzött a női kajaknégyes Moszkvában

Később lett nevezve, Douchev-Janics Natasa hajójával szerepelt és egészen az Európa-bajnoki ezüstéremig jutott K-1 1000 méteren Takács Tamara. Fábiánné Rozsnyói Katalin tanítványa Fazekas-Zur Krisztina helyére ugrott be, hiszen olimpiai bajnokunk az időrend alapján nem tudta vállalni az 1000 egyest a K-4 500 méteres indulás mellé. A helyettesítés remekül sikerült, hiszen Takács 250 métertől jól hajrázva a szerb színekben aranyérmet szerző Bedőcs Krisztina mögött a második helyen zárt.

„A második idővel kerültem a döntőbe és reméltem, hogy az érem meglehet. Kicsi maradt bennem még, talán előbb megindulhattam volna, hiszen kevéssel előztek meg. A verseny előtt kaptam egy kis segítséget, azt mondták, aki nyer, az nem vezet, a végén kell gyorsnak lenni. Ehhez tartottam magam” – mondta Takács Tamara.

Peking olimpiai bajnok kenusa, Vajda Attila – ahogy az elveszített ötkarikás válogató után nyilatkozta – utolsó C-1 1000 méteres versenyén állt rajthoz Moszkvában. A szegediek kedvence az elő- és középfutamok alapján a hatodik hely környékére jósolta magát, és noha nem tudott beleszólni a Sebastian Brendel-Szergej Tarnovszkij-Martin Fuksa trió csatározásába, rácáfolt saját jóslatára, a negyedik helyen zárt.

„Minden várakozásomat felülmúlta ez az eredmény, boldog és elégedett vagyok – mondta Vajda Attila. – Két hete volt a válogatónk, s ilyenkor nehéz áthidalni ezt a két hetet úgy, hogy formában is maradj, megtaláld az edzés-pihenés helyes arányát. Az előfutamom alapján úgy gondoltam, már attól boldog lennék, ha a döntőbe kerülnék, amikor pedig bejutottam a fináléba úgy álltam oda a rajthoz, ha valaki hibázik, azt meg fogom torolni. Sikerült jó pályát mennem, megvertem két olyan kenust, aki az olimpián is ott lesz, megcsináltam, amit szerettem volna. Kifejezetten öröm volt számomra ez a döntő.”

Kifejezetten öröm volt nézni Kopasz Bálint versenyzését is K-1 1000 méteren. Az algyőiek 19 éves kajakosa már a második válogatón is nagyot ment, hiszen alaposan feladta a leckét a riói indulás jogát megszerző Dombvári Bencének. Ezúttal pedig nagyon éretten, taktikusan versenyezve a bronzérmet szerezte meg, a dobogóról pedig nem mást, mint a németek ászát, Max Hoffot szorította le. A versenyt nagy fölénnyel a portugál Fernando Pimenta nyerte a dán Rene Holten Poulsen előtt.

„Sokat edzettünk az elmúlt időszakban, annak eredménye ez a bronzérem. A szokásos taktika szerint versenyeztem, az első kétszázötven erős volt, az utazóm nyolcvan százalékos, majd az utolsó kétszázötven a maximum. Nem számítottam arra, hogy dobogós leszek, de szerettem volna a legjobb hat között zárni” – mondta szerényen Kopasz Bálint.

Medveczky Erika pedig azt szerette volna, hogy fél órával a K-1 1000 méter fináléja után párjával, Takács Tamarával felérjenek a K-2 1000 méter rajtjához. Körülbelül egy percük maradt arra, hogy beálljanak a rajtgépbe, s végül remekül versenyezve a második helyet szerezték meg a szerb Milica Sztarovics, Benedek Dalma páros mögött.

„Nem volt időm izgulni – mondta Medveczky Erika, aki elmondta, hogy jó pályát mentek a második ezüstjét szerző Takács Tamarával, nincs benne hiányérzet.

Hogy női négyesünkben van-e?

A Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Csipes Tamara, Fazekas-Zur Krisztina összetételű csapathajó Moszkvában visszavágott a fehéroroszoknak a milánói világbajnokságon elszenvedett vereségért. A fehéroroszok kezdtek jobban, fél távnál azonban már Szabó Gabrielláék robogtak át az élen, s nem is tudta őket megfogni a rivális kvartett.

„A magyar négyestől mindig kötelező feladat a győzelem. Tulajdonképpen eddig csak egyszer ültünk össze, és itt Moszkvában csúsztunk ki egyszer a csapathajóval. Ez volt az első pályánk és szerintem magunkat is megleptük azzal, hogy ilyen jól ment és nem estünk szét” – magyarázta Csipes Tamara.

„Jó első háromszáz méter után Tami hoppjára begyújtottuk a tartalékokat. Lényegében ez volt a taktikánk” – mondta el a döntő után Kozák Danuta.

„Igazából ez olyan takarékos pálya volt, biztosra mentünk, igyekeztünk jó mozgással megnyerni a versenyt” – tette hozzá Szabó Gabriella, míg Fazekas-Zur Krisztina arról beszélt, hogy van még feladatuk, de idejük is van arra, hogy jól elvégezzék azt a riói játékok előtt.

Már az előfutam során minden idők legjobb idejét lapátolta ötszázas férfi négyesünk, a Nádas Bence, Tótka Sándor, Molnár Péter, Somorácz Tamás összetételű hajó a döntőben sem engedte ki a kezéből a győzelmet, a fiúk remek versenyzéssel utasították maguk mögé a szlovák és a spanyol négyest.

„Kemény volt, a rajtot nem kaptuk el jól, de végig sikerült maximumon menni. Az utolsó 150 méteren ütött be a kőkemény sav” – magyarázta Nádas Bence, míg az elmúlt években 200 méteren 30-35 másodpercekhez szokott Tótka és Molnár csak kereste a szavakat a finálé után.

„Hatodik összeülésre egy Eb-arany nagyon szép eredmény. De pokolian hosszú most nekünk ez a táv” – mondta Molnár Péter, míg Somorácz Tamás szerint tökéletes volt az összhang ebben a csapathajóban, úgy mentek, ahogyan egy ötszázas pályát menni kell.

Női C-2 500 méteren az első felnőtt Európa-bajnokságán szereplő Balla Virág és a rutinos Takács Kincső bronzérmes lett a fehérorosz és orosz duó mögött, s bár a lányok elégedettek voltak a szereplésükkel, utólag találtak változtatni valót a pályán.

„Próbáltuk azt adni, amit az edzésen begyakoroltunk, kemény rajtot csináltunk, száz méterenként indítgattunk, ez most erre volt elég” – mondta Balla Virág.

„Tudunk tanulni belőle, a versenytársaink máshogy építették fel a pályát, mi pedig saját taktikánk szerint versenyeztünk, a következő versenyen majd jobban megyünk velük” – tette hozzá Takács Kincső, aki – mivel az első 200 méterük erős – bízik benne, hogy az U23-as világbajnokságon még szebb eredményt érnek el a sprinttávon.

Vasbányai Henrik és Mike Róbert is bizakodik a szép eredményben a riói olimpián. Most, Moszkvába munkából, alapozásból érkezve bronzérmesek lettek C-2 1000 méteren, pedig a pálya első fele alapján álomnak tűnt az a dobogó. Oláh Tamás tanítványai azonban elővették nagyszerű hajrájukat, s végül a harmadik helyen zártak.

„Azt hiszem, magabiztosságot adhat nekünk, hogy munkából, nem csúcsformából is tudunk ilyen eredményt elérni. Végre normális pályát mentünk, ami sokat jelent nekünk” – mondta Mike Róbert, akinek párja, Vasbányai Henrik az olimpián egyesben is rajthoz áll.

Hogy hány számot tud vállalni Rióban Dombvári Bence, az még nagy kérdés. Mindenestre szombaton szép hajrájuknak köszönhetően ezüstérmes lett párjával, Hufnágel Tiborral K-2 1000 méteren. A győzelmet egy érdekes duó, Max Hoff és Marcus Gross párosa szerezte meg. Gross eredeti párja, Max Rendschmidt betegség miatt kihagyta a kontinensviadalt.

„Nem a finis volt a mérvadó, hanem az, hogy az első ötszázon elmentünk, és egy kis előnyre tettünk szert. Aztán utazóban kiengedtünk, a végére pedig a megszokott finisünket hoztuk. Most nem hoppoltam, mert, most az már késő lett volna. Kétszázötven méternél éreztem, hogy húz alólam ki a hajó, vagyis Tibike korábban nyitotta meg a hajrát, én már csak próbáltam tartani a csapást vele és kibírtuk a végére”– mondta Dombvári Bence.

„Lehet, hogy Bence azt érezte, hogy én húzom, én meg azt, hogy ő tolja alám a hajót. Az indításom belső megérzés volt, ha akkor nem nyitjuk meg a hajrát, lecsúszunk a dobogóról” – tette hozzá Hufnágel Tibor.

Férfi C-4 1000 méteren nem jött össze a jó szereplés csapatunknak, a Korisánszky Dávid, Kiss Tamás, Varga Dávid, Sarudi Pál összetételű hajó az ötödik lett.