Ha nem hárít a kapufa, elmarad a vandálok támadása

A labdarúgó NB I legnagyobb meglepetését a Debrecen kiesése jelentette. Félsikeres hajrával nem sikerült kiharcolnia a bennmaradást az utolsó szakaszban Kondás Elemér által vezényelt hajdúsági legénységnek, aminek azután eléggé el nem ítélhető következményei is lettek.

Nem Kondás Eleméren múlt a LOKI kiesése

Addig rendben lenne, elvégre valakinek ki kellett esnie és most úgy alakultak a dolgok, hogy a már hetek óta biztos távozó Kaposvár mellett ez a hálátlan szereposztás a LOKI csapatára maradt. Más kérdés, hogy a szurkolók mit műveltek a hármas sípszót követően.  Ha bemennek az utolsó percekben adódott lehetőségek, de legalább egy közülük, akkor vállukra emelték volna a drukkerek kedvenceiket, akik a végül megszületett döntetlent követően utolsó senkiháziaknak minősültek.

Felfoghatatlannak tartom, hogy a mindenféle rendezői gárdák, rendőrök és mások miért nem tudják megakadályozni ezeket a rendbontásokat, a pályákra történő „bezúdulásokat”? S ha már ezeket a jeleneteket bármily okból nem tudják csírájában elfojtani, akkor a kiugróan agresszív verekedőket miért nem tudják bevinni és gyors ítélettel akár csak egy-két hónapra is, de leültetni.  Vannak ugyanis olyan vandálok, akiknek a szép szó nem használ, akiket csak elrettentő ítéletekkel lehetne alapjaiban fegyelmezett viselkedésre kényszeríteni. Amíg maradnak az ejnye-bejnyék, a felfüggesztett szabadságvesztések, addig nem lehet érdemi változásra számítani.

Ami pedig a Debrecen labdarúgóit illeti, egy év múlva nagy valószínűséggel ismét az élvonalban szerepelnek majd. Talán még kevesebb légióssal és remélhetőleg életszerűbb fizetésekkel is visszajönnek a hazai legjobbak közé. Meggyőződésem ugyanis, hogy a pénz nem mindent old meg. Túlfizetés esetén pedig már egyenesen káros hatásoknak lehetünk szemtanúi.

Ez a megállapítás pedig nem csak a debreceniekre, hanem az egész magyar labdarúgásra is érvényes.

(jochapress)