Hét gól a lengyelektől – jöhet az igazság órája!

Csalódottan állhatott fel a publikum Gyöngyösön, a férfi kézilabdázók Európa-bajnoki főpróbáját jelentő Provident Kupa harmadik napi mérkőzéseit követően. A magyar válogatott ugyanis nem bírt a lengyelekkel, akik 30-23(15-12) arányú győzelmet arattak ellenünk. Ezt azt is jelentette, hogy Mocsai Lajos fiai egy győzelemmel (a fehéroroszok ellen) és két vereséggel (csehek, lengyelek) zárták a tornát, amely a vasárnap, Dániában kezdődő Eb-t illetően nem túl sok optimizmusa ad okot. A jochapress.hu ez alkalommal is a korábbi világválogatottat, Kovács Pétert kérdezte a látottakról, illetve a levonható következtetésekről.

„A lengyel válogatottról ma bebizonyosodott, hogy nem csak játéktudásban, hanem fizikai erőben is igen jól állnak. Bizony a meccs vége kimondottan kínosan alakult. A két rivális közötti különbségeket hosszan lehetne boncolgatni, de most csak a legszembetűnőbb tényeket említeném. A kapusok közötti különbség elég látványos volt, az utolsó percekben Tatai meg sem mozdult a lengyel lövéseknél – én azonnal lecseréltem volna, amikor ezt a teljes leállást látom. Ami pedig a mezőnyjátékot illeti, a leglátványosabb különbséget a sok, gyors indításból kapott gól jelentette a lengyelek részéről. Ugyanebben a vonatkozásban nálunk alig akadt említésre méltó szituáció. Ráadásul nem csak az indítások maradtak el, hanem a lövéseink számával sem voltam elégedett.”

– Ha az egyes posztokon mutatott teljesítményeket jobban górcső alá veszi, mi mindent látott?

„Sajnos, egyik szélről sem voltunk veszélyesek, és a baloldali átlövő pozíciója továbbra sincs megnyugtató módon rendezve. Igazán elégedett csak a két irányítóval, Császárral és Lékaival voltam elégedett, ám kettejükkel még véletlenül sem lehet komoly mérkőzést nyerni. Ahhoz ugyanis legalább négy, kiemelkedő egyéni teljesítmény szükséges, hogy Dániában meccset vagy meccseket nyerjünk a csoportunkban Spanyolország, Izland és Norvégia ellen.”

– E pillanatban nem tűnik túl rózsásnak a válogatott helyzete. Várható esetleg mégis egy pozitív fordulat?

„Ahogy mondani szokták, mindenki építkezik, egészen az utolsó napig. Azután viszont eljön az igazság órája, és többé nem lehet semmit megmagyarázni, hanem produkálni kell. Ez a két vereség és a harmadik hely azért nem jó, mert ezt azért már mindenki megjegyzi. És kimondatlanul is legyintenek azokra, akik szerényebb eredményű főpróbákkal érkeznek meg az előadásra. Ezt előrebocsátva is azt mondom, a válogatott akár még kellemes meglepetéseket is okozhat. Az első mérkőzéseken például már számos, vaskos meglepetés született, közülük csak egyet említenék. A 2003-as, portugáliai világbajnokságon Horvátország vereséggel nyitott Argentína ellen, hogy azután nyolc, egymást követő győzelemmel világbajnok legyen. Ilyesmi akár a spanyolokkal szemben is előfordulhat, mivel a mieink a világversenyek első összecsapásain általában jól játszanak. Ami pedig Izland és Norvégia legjobbjait illeti, velük szemben leghatározottabban kijelentem, minimum 50 százalék esélye van legjobbjainknak.”