Ilyen is volt: Magyar tanítók és román nebulók
A korszak egyik híres labdarúgója: Bodola Gyula (MTI)
Magyar labdarúgók ringatták Erdélyben a román futball bölcsőjét a múlt század húszas-harmincas éveiben.
Czinczér István – Vogl Imre, Gheorghe Albu – Constantin Stanciu, Steinbach Péter, Eisenbesser Alfréd – Glanzmann András, Kovács Miklós, Sepi Gratian, Bodola Gyula, Kocsis Elemér. Mivel tizenegy név áll sorban, gondolatjelekkel megszakítva, annyit nyilván kitalál a nyájas olvasó, hogy egy futballcsapat összeállítását olvashatja.
No de azt már nyilván csak a labdarúgás történetében erősen jártas kutatók vágják rá kapásból, hogy ez az első hivatalos Magyarország–Románia-mérkőzés egyik válogatottjának az összeállítása, 1931. október 4-éről. De nem ám a magyaré – a románé!
Keleti szomszédunk – egyedüliként az összes közép- és kelet-európai ország közül – ott volt mindhárom, a második világháború előtt rendezett világbajnokságon. Köszönhetően az alábbi remek labdarúgók játékának: Steiner Béla, Eisenbesser, Vogl, Raffinsky László, Kovács, Bürger Rudolf, Wetzer Rudolf, Czakó József, Zombory Vilmos, Bodola, Moravetz József, Kotormány Rudolf, Dobay István, Barátky Gyula, Nagy József.
És amikor 1945. szeptember 30-án 7-2-re vertük a románokat az Üllői úton?! A vendégek két gólszerzője Fábián Ferenc és Pecsovszky-Perényi József volt, Boros Aurél védett, Ritter József, Szegedi-Simatoc Miklós, Sárvári-Spielmann Ferenc játszott többek között a mezőnyben, s a két román csere is magyar volt: Incze II. László és Farkas Gyula.
De még az 1952-es olimpiai selejtezőn is Kovács József, Farmati Zoltán, Serfőző József és Perényi-Pecsovszky nevét olvashattuk ellenfelünk összeállításában. (2-1 ide, Kocsis és Czibor góljával.)
Történelmi tény: a múlt század középső harmadában évtizedeken keresztül szinte önmagunkkal játszottunk, ha – nem túl gyakran – Magyarország–Románia mérkőzést rendeztek.
Valaha tilos volt erről értekezni a proletár internacionalizmus szellemében, ma viszont minden álszemérmet félretéve nyugodtan leírhatjuk: a román futball bölcsőjét Erdélyben ringatták, s kiváltképp a második bécsi döntés, az 1940. augusztus 30. utáni négy évben olyan hihetetlen mértékű interaktivitás zajlott a futballban is a visszacsatolt Észak-Erdély és az anyaország között, amelynek jótékony hatásait a mai napig élvezi a labdarúgás. Mármint a román. Mára a valamikori nebuló megfáradt tanítója fejére nőtt.
Amikor szombat este helyi idő szerint 19 órakor pályára lép válogatottunk a bukaresti Nemzeti Stadionban – finoman fogalmazva sem az Eb-selejtező esélyeseként –, ezért is lesz keserű felidézni, hogy bizony magyarul íródott a román futball történetének első fél évszázada.
Bár mindez éppen ösztönző is lehetne – persze csak arra fogékony lelkeknek.Magyar tanítók és román nebulók.
(mno.hu)
