Joachim Löw rekorder kapitány lett
Fotó: Reuters
A századik győzelmét ünneplő Joachim Löw a német futball rekordere lett, szinte minden mutatóban megelőzi a korábbi sikeres szakvezetőket.
Talán a statisztikusok számára jobb is, hogy a németek nem nyertek a Konföderációs Kupa második fordulójában Chile ellen. A kameruniak elleni vasárnapi sikerük így még kerekebbé teszi Joachim Löw jubileumát: a Nationalelf élén töltött százötvenedik mérkőzésén csapata a századik győzelmét aratta.
Nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy „Jogi” Löw azon német kapitányok közé tartozik, akik a válogatottat irányítva messze túlszárnyalták játékosként elért sikereiket. Az 1960-as születésű egykori támadóközéppályás mindössze 24 mérkőzést játszott a legmagasabb osztályban, következésképpen pályafutása nagy részét a Bundesliga 2-ben töltötte. Noha megfordult a VfB Stuttgartban, az Eintrach Frankfurtban és az 1. FC Kaiserslauternben is, élete egyesülete az SC Freiburg volt, amelyet 1989-ben a klub örök-góllövőlistájának vezetőjeként hagyott el. Futballozott még három évet Svájcban (Schaffhausen, Winterthur, Frauenfeld), de már akkor az edzői pályára készült. Utolsó két állomáshelyén már pályaedzőként, illetve játékosedzőként (is) ügyködött.
Németországba, pontosabban Stuttgartba 1995-ben tért vissza. Előbb az osztrák Rolf Fringer pályaedzője volt a VfB-nél, majd a következő idényre, miután addigi mentora elment a svájci válogatott élére, átvette a csapat irányítását. Nála mutatkozott be Lisztes Krisztián a Bundesligában. A VfB a „mágikus háromszöggel”, a Balakov, Elber, Bobic trióval Löw első vezetőedzőként töltött idényében megnyerte a Német Kupát, majd a következőbe bejutott a Kupagyőztesek Európa-kupája döntőjébe. A következő hat évben Löw Törökországban (Fenerbahce, Adanaspor), Németországban (Karlsruhe) és Ausztriában (Tirol, FK Austria) dolgozott, talán nem túlzás, nem a stuttgarti indulás eredményeihez méltó helyeken.
A szövetség alkalmazásába 2004-ben került, miután a sikertelen Eb-szereplés és Rudi Völler menesztése után összeállt a nagy trió: Oliver Bierhoff csapatmenedzserként, Jürgen Klinsmann szövetségi kapitányként, az általa az edzőképzőn megismert Löw pályaedzőként kezdett dolgozni a válogatottnál. A 2006-os, hazai rendezésű vb-bronzérme után Klinsmann távozott, Joachim Löw pedig, tíz évvel azt követően, hogy vezetőedző lett a Bundesliga 1-ben, megkapta a válogatottat.
Ma már nyilvánvaló: jó vásárt csinált vele a DFB. Herberger, Schön és Vogts után negyedikként érte el a százas mérkőzésszámot, vasárnap pedig már százötvenedszer dirigálta a csapatot, ezzel a második a legendás Sepp Herberger (fotó) mögött. Jó esélye van arra, hogy a jövő évi világbajnokság végéig utolérje őt is. Megszerezte a századik győzelmét, erre korábban egyetlen szövetségi kapitány sem volt képes. A győzelmi mutatója (66,66) minden német kapitány között a legjobb, megelőzi a korábbi csúcstartót, Berti Vogtsot (64,71) is. Öt nagy tornán – világ- vagy Európa-bajnokságon – végzett az első három között a Nationalelffel, ezzel beállította Helmut Schön csúcsát.
S még ott van előtte a 2018-as világbajnokság…
(magyarhirlap.hu)
