Kamuti Jenő nélkül nincs vívó világbajnokság

Kamuti JenőVilágbajnok tőrvívónk az 1959-es vb-n versenyzőként, az 1975-ösön versenyzőként és szervezőként, az 1991-esen a Magyar Vívó Szövetség elnökeként és főszervezőként, ezúttal, 2013-ban a szervező bizottság és a Directoire Technique tagjaként vállal főszerepet – 76 évesen is fáradhatatlanul.

Beszélgetésünk elején dr. Kamuti Jenőt arra kértük, elevenítsen fel egy-egy történetet a budapesti világbajnokságokról.

“1959 egyértelműen csalódást jelentett a számunkra. Két évvel a párizsi aranyérmünk után szerettünk volna dobogón végezni hazai környezetben. Erős csapatunk volt, Gyuricza Jóska, Szabó Putyi, Fülöp Misi, Laci öcsém és én. Negyedikek lettünk. És ami még rettentően zavart: kardcsapatunknak éppen idehaza tört meg a hegemóniája, vereséget szenvedett az aranygeneráció. Hiába tőröztem, számomra az igazi presztízst magyar szempontból mindig is a kard szakág jelentette. Úgyhogy az első pesti vébé nem sok örömet szerzett nekem.”

1975-ről már jóval mosolygósabban beszélt nagyszerű sportdiplomatánk.

“Félig versenyzőként, félig vezetőként vettem részt azon a vébén. Harminchét évesen a világranglista éllovasaként harmadik lettem a göteborgi világbajnokságon, és utána abba akartam hagyni a vívást. A hazai rendezés miatt azonban újra belevágtam. Ugyanakkor sportvezetői pályafutásom is onnan datálható, a rendezésben is jelentős részt vállaltam. Ekkor történt, hogy Laci öcsém megunta, hogy egyfolytában mindenki azt kérdezi tőle: Hol a Jenő? Ezért nyakába akasztott egy táblát, melyre magyarul, angolul és franciául is kiírta: Nem tudom, hol a Jenő. Orvosi pályám is eztán került sínre, francia kapcsolataimnak és egy pályázatnak köszönhetőn Bordeaux-ba kerültem, ahol sebészként rengeteget tanultam.”

Érdekes sztori természetesen az 1991-es világbajnokságról is eszébe jutott Kamuti Jenőnek.

“Kitűnő világbajnokságot rendeztünk többek között Székely Tibornak köszönhetően, aki nagyszerűen kézben tartotta a versenyt. Szép emlék a számomra ez a vébé. Remek magyar eredmények egy évvel Barcelona előtt, és a jó hangulat az olimpián is visszaköszönt, különös szeretettel fogadtak bennünket és bántak velünk az ötkarikás játékokon. Emlékszem, a BVSC segítségével nosztalgia vonatozásra vittük a nemzetközi szövetség vezetőit Esztergomba. Csodás hangulat volt, mindenki a mai napig emlegeti azt a kirándulást – nem csak a bazilika és a Dunakanyar szépsége miatt… Hiszem, hogy az ilyen rendezvények is szükségesek ahhoz, hogy Magyarország a mai napig is tekintélyes nagyhatalomnak számítson a vívás világában.”

Forrás: vivovb.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPrint this page
This entry was posted in Hírek and tagged , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.