Kárász Anna: türelmesnek kell lennem

Shares

karasz_annaKárász Anna továbbra sem békélt meg azzal, hogy kihagyták az olimpiai kajak négyesből, de nem biztos, hogy már az új idényben bizonyíthat, hiszen vállműtétje után óvatosnak kell lennie.

A Szeged versenyzője fokozatosan építkezne, és szeretné elkerülni a hullámvölgyet a most kezdődött ciklus végén. A MOL Tehetségtámogató Program klasszisa az InfoRádiónak adott interjúban beszélt szakmai hibákról, rossz döntésekről és arról is, hogy milyen edzői stáb irányíthatja a következő időszakban.

– Hogyan élte meg az elmúlt szezont?

Kárász Anna: – Volt elég időm végiggondolni az okokat, hogy egyesben miért nem sikerült annyira jól teljesítenem mint a tavalyi évben – elég összetett a dolog. Van bennem egy iszonyatosan nagy hiányérzet, csalódottság, mert nagyon megküzdöttem azért az eredményért, amelyet elértem, volt egy második és egy harmadik helyezésem egyesben, ezekkel tisztán kivívtam a négyesbe kerülés jogát mind a moszkvai Eb-re, mind a riói olimpiára, így a mai napig nagyon nehezen tudom megemészteni, hogy mégis kihagytak a csapatból.

– Tavaly megnyerte a hazai válogatókat 500 méteren egyesben. Miért esett vissza erre az évre?

Kárász Anna: – Sajnos elég sérülékeny vagyok, három-négy éve már probléma volt a vállammal, még a sikeres tavalyi szezonban is nagyon sokat szenvedtem vele, kondiedzéseket kellett kihagynom, vízen is sokszor előfordult, hogy szólnom kellett, hogy abba kell hagynom az edzést mert nagyon fájt. Ez az idei évben fokozódott. Tavaly ősszel elég nagy alapozással kezdtünk, nagyon nagy lendülettel vágtam neki a munkába, hogy kijussak az olimpiára, és szerintem itt volt az első szakmai hiba, kissé eltúloztuk az adagokat, a szervezetem ezt már nem bírta, majd a sérüléseknek miatt később sokkal kevesebb munkát tudtam elvégezni a kelleténél. Ez nagyban visszavett a versenyszezonhoz közeledve.

– Lelkileg is megviselte, hogy nem annyira terhelhető?

Kárász Anna: – Persze, hiszen a kettőt nehezen lehet külön választani. Ha az ember tudja, hogy minden munkát elvégzett, akkor magabiztosan áll oda a rajtvonalhoz. Ez mentálisan is rányomta a bélyegét a versenyzésemre, mert tudtam, hogy mennyi minden hiányzik, és így nagyon nehéz volt versenyezni.

– A válogatókon nem ért el rossz eredményeket, de a szakmai vezetés végül úgy döntött, hogy nem kerül be a négyesbe.

Kárász Anna: – Nagyon erősen viszonyítottak a tavalyi évhez, csak azt nézték, hogy a tavalyi évhez képest mennyire rosszul mentem, szerintem nem lehet ezen az alapon bírálni, dönteni, hogy ki kerüljön a csapatba, mert az a második és harmadik hely akkor is ott volt. A mai napig senkinek az érvelésével nem tudok egyetérteni a szövetség részéről.

– A tavalyi milánói vb négyesbeli ezüstérme mennyire járulhatott hozzá az idei döntéshez? Akkor nem tűnt jó választásnak, hogy a negyedik beülőben kapott helyet?

Kárász Anna: – Sajnos ebbe nekem sok beleszólásom nem volt, nagyon gyorsan történtek az események. A második válogató után több variációt is kipróbáltunk, a harmadik helyen kezdtem, végül a negyedik lyukba kerültem, akkor sem láttam indokoltnak, hiszen én voltam tavaly az egyes menő, ebből kifolyólag én voltam a leggyorsabb, és általában a gyorskezűeket szokták előre rakni, szerintem rossz döntés volt, hogy így mentünk ki a világbajnokságra. Természetesen tudomásul vettük, próbáltunk a sikerért megtenni mindent, az edzéseken szerintem nem is volt semmi baj, viszont az én egyes technikámra nagyon rányomta a bélyegét, hogy a negyedik helyen ültem a négyesben.

– A csalódásokból mennyire tud tanulni az új ciklusra?

Kárász Anna: – Jól el kell raktároznom egy csomó dolgot – szeptemberben volt egy vállműtétem, ez az időpont volt a legmegfelelőbb alkalom erre a négyéves ciklus lezártával. Akármilyen düh, harag és motiváltság van bennem, akármennyire szeretném megmutatni, hogy ott van a helyem a csapatban, és szeretnék bekerülni a következő évadban illetve olimpián versenyezni, most sokkal inkább türelmesnek kell lennem a műtét és a rehabilitáció miatt. A hétköznapokban erőt ad, hogy akár a rehabilitációban, akár az edzések elkezdtével kitartóbb legyek, és tudjak a jövőbe tekinteni, ne csak visszafelé.

[Customads id=646335]

– Lesznek-e változások?

Kárász Anna: – Mindenképpen szeretnék a Szegednél versenyezni továbbra is, illetve jelenlegi edzőmmel, Kovács Lászlóval folytatni fogjuk a közös munkát, hiszen nagyon szeretek vele dolgozni, jól ismerjük egymást. Viszont az is tény, hogy egyre idősebb, nem biztos, hogy tudja vállalni a következő négy évet, így az egyesülettel egyetértésben szükségét láttuk egy újabb edző kipróbálásának, így valószínű, hogy a hamarosan hazatérő Simon Miklóssal is dolgozom majd.

– A szakember Vad Ninetta edzője is. Mennyire kerülhet előtérbe ismét a párosuk Vad Ninettával?

Kárász Anna: – Ez egy kétoldalú dolog, természetesen nem zárom ki. Egy jó beszélgetés még vár ránk. Ninával párosban technikailag nagyon jól tudtuk együttműködni, ha a folytatásban gondolkodunk, tudjuk, hogy miben kell még fejlődnünk.

– Milyen céljai vannak Tokióra?

Kárász Anna: – Az nagyon messze van még, így visszagondolva az elmúlt négy évben is rengeteg dolog történt, sok jó is. Konkrét célokat még nem tudok megfogalmazni azon túl, hogy szeretnék ott lenni. Inkább négy évben szeretnék gondolkozni, nem a 2017-es szezont erőltetni, szeretném, ha az egészségem teljesen helyreállna, hogy tudjam rendesen terhelni a vállamat, hogy ne akadályozzon edzések közben. A lényeg, hogy szépen, tudatosan felépítsem a következő négy évet, ne legyen olyan hullámvölgy, mint idén volt.

MOL Csapat