Ki hiszi el: K. Zoltán csak fogadott, de nem bundázott?
Tagadta bűnösségét a nemzetközi bundabotrány büntetőperében is K. Zoltán másodrendű vádlott, korábbi profi futballista a Fővárosi Törvényszéken szerdán.
K. Zoltán kérdésekre nem kívánt válaszolni, csupán egy előre megírt, rövid vallomást olvasott fel, amely jobbára szó szerint megegyezett a másik bundaügyben egy nappal korábban felolvasott vádlotti nyilatkozatával. K. Zoltán azt hangoztatta, hogy bűncselekményt nem követett el, fogadási csalásban nem vett részt, „boszorkányüldözés”, „elkeseredett bűncselekmény-keresés áldozata”. Igaz, hogy semmi máshoz nem ért, mint a labdarúgáshoz, és mint általában a kiöregedett játékosok, próbál a futball közelében maradni, és sokat fogadott meccsekre, de ennek semmi köze az „ügyészség által kreált bűnszervezethez”.
A megszakításokkal összesen mintegy két és fél éve előzetes letartóztatásban lévő, szerdai tárgyalásra is bilincsben érkező K. Zoltán kifogásolta fogva tartása körülményeit, melyek miatt nem tud felkészülni a védekezésre, holott – mint mondta – segíteni szeretné az eljárás eredményes befejezését, mert neki is ez az érdeke.
Kifogásolta a gyanúsítást
A párperces vádlotti nyilatkozat után a bíróság ismertette K. Zoltán korábbi nyomozati vallomásait, melyek gyakorlatilag annyiból álltak, hogy a volt labdarúgó kifogásolta gyanúsítását és időnként közölte, hogy nem követett el bűncselekményt. K. Zoltán és L. Mátyás letartóztatását jelenleg egy másik bundaügy nyomozásában tartják fent bűnismétlés veszélye miatt, ugyanis a hatóságok szerint a két férfi házi őrizete alatt is megpróbált hazai mérkőzéseket manipulálni. A nemzetközi bundabotrányban 2013 tavaszán a magyar ügyészség összesen 45 fő ellen emelt vádat, és ez alapján eddig három bírósági eljárás indult. Tavaly szeptemberben K. Zoltán, L. Mátyás és több társa ellen szintén a Fővárosi Törvényszéken elkezdődött eljárásban főként a REAC csapatához köthető cselekményeket vizsgálja a bíróság.
Kedden megkezdődött a törvényszéken egy másik büntetőper, melynek vádlottja K. Zoltán és L. Mátyás mellett további 19 személy, főként egykori labdarúgók, akiknek a 2008 és 2010 közötti cselekményei elsősorban a Diósgyőrhöz és a Siófokhoz köthetők. Az ügyészség szerint néhány vádlott 1000 és 10 000 euró közötti összegeket adott sportolóknak, hogy tucatnyi esetben befolyásolják magyar meccsek eredményét. Így a vesztegetők az előre megbeszélt eredményre tudtak fogadásokat kötni. Abban az ügyben a vádlottak között van az egyik élvonalbeli csapat volt edzője, A. Zoltán. A vádak alapján egyesek akár tíz évet meghaladó szabadságvesztést is kaphatnak, az elsőfokú döntés idén megszülethet. A szerdán folytatódott harmadik, milliárdos nagyságrendű bundaper elsőrendű vádlottja egy szingapúri férfi, akit más ügyben tartanak fogva a hazájában, így a magyarországi eljárás a távollétében folyik.
A magyar ügyészség szerint a szingapúri egy több kontinensen működő nemzetközi bűnszervezet vezetője volt, az egyes földrajzi régiókat rábízta „alvezéreire”, a magyarországi szálakat K. Zoltán és L. Mátyás tartotta kézben. Az ügyészség szerint a bűnözői csoport cégeket hozott létre, jelentős költséggel – Argentínában például 150 ezer dollárért –, nemzetközi tornákat szervezett, és két finnországi csapatba is beépült szponzorként, hogy manipulált mérkőzésekre tudjon fogadni. Futárok vitték a vesztegetési pénzeket a csapatokhoz, kínai fogadási ügynökök piramisszerűen felépített hálózata pedig megtette a téteket ázsiai fogadóirodáknál. A vádpontok között szerepel például a 2011. májusi olasz első ligás Lecce–Lazio mérkőzés, amelyen a Lecce hat játékosának megvesztegetésére 600 ezer eurót költöttek, a fogadási összeg pedig 2 millió euró volt.
Három magyar játékvezetőt is megvádoltak, mert az ügyészség szerint több esetben is mérkőzés közben headseten kapták az utasításokat, hogy miképpen nyúljanak bele a meccsekbe, és ezért összességében több millió forintot kaptak. A 2010. decemberi Argentína–Bolívia (1-0) utánpótlás-mérkőzés például több mint száz percig tartott, mire egy vitatható büntető megítélése után bekövetkezett a kívánt eredmény. A vád szerint nemzetközi mérkőzések mellett magyar utánpótlásmeccseket is manipulált a bűnszervezet, továbbá az is előfordult a 2011. januári Budapest Honvéd – Dukla Banska Bystrica felnőtt edzőmeccsen, hogy a második jogtalan 11-es után levonultak a pályáról a szlovák csapat játékosai.
A szerdán folytatódott bundaperben a Központi Nyomozó Főügyészség minősített vesztegetés és számítástechnikai rendszer, illetve adatok elleni bűncselekmény miatt emelt vádat, mely alapján egyes vádlottak akár 10-15 évet is kaphatnak. A következő, pénteki tárgyaláson folytatódik a vádlottak meghallgatása, az elsőfokú eljárás várhatóan csak jövőre fejeződik be. A bundaügyek miatt indított negyedik büntetőeljárásban várhatóan a közeljövőben kezdi el a tárgyalást a törvényszék. A nemzetközi bundaügyben a magyar mellett német, finn és olasz hatóságok is eljárásokat indítottak. Andreas Bachmann, a bochumi ügyészség ügyésze korábban egy sajtótájékoztatón elmondta: 425 játékost, játékvezetőt és egyéb tisztségviselőt vesztegettek meg 380 meccsel kapcsolatban, az ügy legtöbb gyanúsítottja Németországban van, a bűnszervezet legalább 8,5 millió eurós hasznot tehetett zsebre.
A megbundázott mérkőzések között volt az élvonalbeli bajnokik mellett világbajnoki és Európa-bajnoki selejtező, valamint két Bajnokok Ligája-meccs is.
Kutasi Róbert, a REAC igazgatója 2012 márciusában azt követően lett öngyilkos, hogy klubja több labdarúgóját őrizetbe vették mérkőzések manipulálásának gyanúja miatt.
(Forrás: MNO.hu)
