Kiderült, hova kerültek a Puskás-stadion székei
Kisvárdának például 1900 darabot juttattak. Fotó: mno.hu
Eredetileg az volt a terv, hogy kétezer fősnél kisebb települések kapjanak a budapesti Puskás Ferenc Stadion (2002-ig Népstadion) ülőhelyeiből a bontás után.
Ehhez képest az ennél jelentősen nagyobb, vadonatúj arénát építő és állami pénzekkel bőkezűen támogatott Kisvárdára például 1900 szék kerül.
Öt év – ennyi idő telt el azóta, hogy egy kisdorogi újságíró, Bittner Mátyás kitalálta, mit lehetne kezdeni a lebontásra váró Puskás Ferenc Stadion székeivel. Az az ésszerű ötlete támadt, hogy a kétezer főnél kisebb lakosságú települések sportkörei kapják meg az ülőalkalmatosságokat. 2011 decemberében az akkori sportállamtitkár, Czene Attila és a Nemzeti Sportközpontok (NSK) vezetője, Vígh László ígéretet is tett erre.
Még a stadion idei bontásának kezdete előtt kerestük az államtitkárságot és az NSK-t, miként alakul az ügy. Mindkét helyről azt a választ kaptuk februárban, hogy a bontás után tájékoztatják a sajtót. Ám ez nem történt meg, így ismét zargattuk az NSK-t, ahonnan a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez irányítottak minket.
Volt valamiféle pályázat, már jó ideje ismert a győztesek kiléte is
Az MNV válaszában azt közölte: az NSK-nál jelentették be igényüket a települési önkormányzatok (összesen 117), amelyeket aztán az MNV értesített arról tavasz elején, hogy pályázhatnak is a székekre. Tehát: mindenki indulhatott, nem utasították el még az eredeti tervben szereplőnél jóval nagyobb és fejlettebb községeket, városokat sem.
„Az állami tulajdonú ingóságok átadása során – azért, hogy a székek továbbra is sportfeladatokat szolgáljanak – az a vagyonpolitikai álláspont alakult ki, hogy a vagyonelemek térítésmentesen kerüljenek tulajdonba adásra az arra igényt benyújtó helyi önkormányzatok részére közfeladataik ellátásának elősegítése érdekében” – szól a meglehetősen kacifántos MNV-válasz. Magyarul: ingyen kerülnek a településekre a székek.
Előző cikkünk februárban jelent meg a témában, akkor még semmit nem lehetett tudni a „vagyonelemek” sorsáról. Kisdorogon és a szomszédos Tevelen már azt hitték, elúszott a dolog, pedig ők is jelezték igényüket a székekre. Aztán mégis történt valami: egyes településeket értesítettek a (nem nyilvános) pályázatról, márciusban már volt olyan önkormányzat, amely az indulásról is döntött. Végül összesen 90 kérelem futott be, ezek közül 72 felelt meg a jogszabályi feltételeknek. (Kedvezőtlen elbírálásban részesítették azon önkormányzatokat, amelyek hibásan, hiányosan vagy a határidő leteltét követően nyújtották be kérelmüket.) A győztes települések összesen 18 945 ülőhelyet kaptak az MNV február végi döntésének értelmében, a maximális darabszámot az NSK által végzett előzetes igényfelmérés nyomán határozták meg.
Azonban mint azt már említettük, az eredeti tervvel ellentétben nemcsak a kistelepülések pályázhattak, hanem jóval nagyobbak is. Amikor ennek okára kérdeztünk rá az MNV-nél, annyit feleltek, hogy az összes előzetesen jelentkező önkormányzatot értesítették a pályázat feltételeiről, ennél konkrétabb választ nem kaptunk. Így például pont a kezdeményező Bittner Mátyás települése, Kisdorog maradt hoppon – egyetlen szék sem kerül a Tolna megyei településre. Pedig igény lenne rá.
Kisvárda és Eger nyerte a legtöbbet
Mint kiderült, az MNV május végén tette fel a honlapjára – bármiféle hírverés nélkül – a nyertes önkormányzatok listáját. Sok apró település száznál kevesebb ülőhelyet kapott, és akadnak párszázas tételek is, de két település szakított (volna) igazán nagyot. Az 54 ezer lakosú Eger kétezer műanyag széket kaphatna a Puskásból – pedig a településen amúgy is 250 millió forintból újítják fel a Szentmarjay Tibor Városi Stadiont, a munkálatok július elején kezdődtek, ki is döntöttek néhány fenyőfát. Könnyen lehet, hogy éppen emiatt döntött úgy az önkormányzat: a megítélt ülőhelyekre mégsem tart igényt.
Ugyanez a kérdés felmerül a Kisvárda esetében is. Seszták Miklós fejlesztési miniszter szülővárosa – ahol januárban a Magyar Nemzet is riportot készített – a tao-pénzek igazi nyertese: Felcsút után ide ömlik a legtöbb ilyen jellegű forrás. 2013-ban 33 millió, 2014-ben 135 millió, 2015-ben 1,26 milliárd forint folyt be a városba, ahol csaknem másfél milliárdból teljesen új stadion is épül. A közel háromezer férőhelyesre tervezett létesítmény székeire kevés gondot kell fordítani: 1900 ugyanis a Puskásból érkezik majd, több mint kétmillió forint értékben. Amikor azt firtattuk az MNV-nél, hogy miért ítéltek meg székeket stadionépítő vagy -felújító településeknek, a vagyonkezelő ugyanazt válaszolta, mint a másik kérdésünkre: ők minden előzetesen jelentkező településnek megadták a lehetőséget.
A kisvárdai stadion egyébként 5500 férőhelyesre lesz bővíthető, UEFA III-as kategóriába kerül majd, azaz Európa-liga-selejtezőket is lehet majd itt rendezni. Ám ehhez az kéne, hogy a Várda SE kvalifikálja magát erre egy jó NB I-es szezon utáni selejtezősorozattal. Csakhogy a Kisvárdának eszében sincs feljutni.
„Mi stabil NB II-es csapat szeretnénk lenni” – mondta ezzel kapcsolatban a Figyelőnek Seszták Miklós. „Legyen akármilyen mérkőzés, akármilyen időjárás, ezer néző legalább kint van. Meg tudjuk tölteni a lelátót” – vont mérleget a politikus. (A magunk részéről logikai bukfencet vélünk felfedezni e kijelentésében, ugyanis mind 5500, mind pedig 3000 nagyobb ezernél. Akármilyen is legyen az időjárás.)
(mno.hu)
