Kiemelt sportág, hiányzó feltételek

Shares
Budapest, 2012. december 4. Orbán Viktor miniszterelnök kipróbálja a bokszkesztyût, amelyet Kovács Koko István olimpiai, amatõr és profi világbajnok ökölvívótól kapott a Vasas SC új sportcsarnokának átadásán Budapesten, a Fáy utcában 2012. december 4-én. Középen Markovits László, a Vasas SC elnöke. MTI Fotó: Máthé Zoltán

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az ökölvívás 2013-ban került be a kiemelt sportágak közé, és az emiatt az amatőr bokszba beáramló hatalmas állami támogatásnak köszönhetően megindult változásoknak néztünk utána. Egy biztos, amíg a felnőtt korosztályban továbbra sincs jelentős előrelépés a világversenyeken, addig utánpótlásfronton elkezdődött valami.

Az ökölvívás 2013-ban soha nem látott lehetőséget kapott a kormányzattól, ugyanis bekerült a tizenhat kiemelt sportág közzé, ami utat nyitott a korábban eredményes magyar amatőr boksz újbóli felemelkedésének. A sportágba beáramló pénz azonban nem minden, azért, hogy a fejlődés kézzelfogható legyen, bizony rengeteget kellett, sőt kell még tenni.

A dicső múltból nem megélni, hanem maximum erőt meríteni érdemes. Az állami támogatást elsősorban a sportágfejlesztésre, az utánpótlás minél magasabb szintű képzésére kapja az ökölvívás. Éppen ezért sokszor elhangzik a sportág vezetői részéről, hogy az évek óta beömlő százmilliókért cserébe nem most, hanem majd a mostani utánpótlás felnőtté válása után jelentkezik majd az eredmény, a folyamat első lehetséges állomásaként a 2020-as tokiói olimpiát szokták megjelölni.

Hogy ennek van-e alapja? Tényleg reménykedhetünk ebben? Nos, utánpótlásfronton valóban nem áll rosszul a sportág, hiszen 2013 óta szakajtónyi érmet nyertek versenyzőink a különböző korosztályos világversenyeken (lásd keretesünket).

Ami azonban jelenleg a fő gond, hogy országos szinten az edzőtermek szakmai felszereltsége a fejlesztési program ellenére is csak megközelítőleg ötven százalékban elfogadható, a maradék ötvenben főleg a ring hiányzik. Nagyon sok helyen – a magas kiviteli és bekerülési költségek miatt – „szorítópótlót” (négy pad, talpas állványon elhelyezett kötél) alkalmaznak a szakmai munka során. Ugyancsak kevés a bokszzsák, helyigénye miatt alig találni fedeles labdaállványt. A felszerelés hiányából következik, hogy a különböző korosztályos válogatott keretekben foglalkoztatott sportolók közül sokan csak a válogatott edzőtáborában vagy a régiós központokban tudnak speciális eszközökkel és szorítóban dolgozni.

A sportágban éppen a fentiek megoldása és a további fejlesztések érdekében régióközpontokat hoztak létre, amelyek kiemelt feladata a szakmai munka szervezése, irányítása, valamint a tehetséges, fiatal versenyzők felkutatása, menedzselése és a sportágban tartása. Ugyanez a feladata az azóta létrejött akadémiáknak is – Madárfészek Ökölvívó Akadémia (Budapest), Papp László Ökölvívó Akadémia (Hajdúszoboszló), Gladiátor Akadémia (Győr) és Botos András Ökölvívó Akadémia (Nagykanizsa) –, de régóta vágya a sportágnak, hogy Budapesten legyen olyan rendezvénycsarnoka, amely lehetőséget ad a korosztályos válogatottak edzéseire, valamint a kiemelt csapatbajnoki, illetve nemzetközi versenyek lebonyolítására.

Ugyanakkor a fentiek figyelembevétele mellett nem lehet megfeledkezni arról, hogy a jelenlegi felnőtt amatőr ökölvívás továbbra is eredménytelen, hiszen olimpiáról 2000-ben (Sydney – Erdei Zsolt), világbajnokságról 2005-ben jött haza éremmel magyar ökölvívó (Bedák Pál és Káté Gyula). Kétségtelen tény, az Európa-bajnokságokon azért mindig összejön egy-két érem, 2015-ben például egy bronz a 19 éves Csóka Nándor (52 kg) révén a bulgáriai Szamokovban. Olimpiákon egyre csökken a magyar bokszolók száma – igaz, a kvalifikáció is egyre nehezebb –, ám legutóbb a riói nyári játékokon mindössze két bokszolónk volt ott.

Ifj. Balzsay Károly. Fotó: MTI

Ifj. Balzsay Károly. Fotó: MTI

Nemrég váltás történt a szövetségi kapitányi poszton, és a két olimpiai ciklust végigvezénylő Kovács László – aki mostantól szakmai igazgatóként felügyeli a sportágat – helyett a korábban sikeres amatőr és profi pályafutást maga mögött tudó, és a korosztályos válogatottak mellett bizonyító Balzsay Károly vette át az irányítást, akinek munkáját Erdei Zsolt segíti, utóbbi például a róla elnevezett Madárfészek Ökölvívó Akadémia szakmai munkáját is irányítja. Ők ketten edzőként is megismerkedtek már a felnőttek mezőnyével, ráadásul a Rióba kijutott két bokszolónk, Harcsa Zoltán és Bacskai Balázs szakmai munkáját is ők irányítják már egy ideje.

(mno.hu/B. Molnár László)