Kiesőjelöltből dobogós lett a Mezőkövesd

Mondhatnánk, Kuttor Attila az idén berobbant a legjobb élvonalbeli edzők közé, de ez a szó nagyon nem illik rá. Csendben, a nyilvánosságot szinte kerülve dolgozik, építi a Mezőkövesdet 2017 októbere óta, és az eddig a kiesés ellen harcoló csapat a harmadik helyen zárta az őszt.

Kuttor Attila (fotó: MTI, Czeglédi Zsolt)

Ha igaz, hogy minden jó, ha a vége jó, akkor a mezőkövesdiek nem lehetnek túl boldogok: az őszi idény utolsó két bajnokiján vereséget szenvedett a csapatuk, rá­adásul két kiesőjelölttől, a Diós­győrtől és a Pakstól kapott ki. Ám a kövesdieknek nincs okuk a szomorúságra, hiszen a megtorpanás ellenére egyik vetélytársa sem érte be, és nem tudta letaszítani a dobogóról.

– Talán csak abban érzékeltem némi mentális fáradtságot, hogy a játékosok a kapu előtti szituációkban több rossz döntést hoztak, mint korábban – mondja erre Kuttor Attila, a csapat 49 éves vezetőedzője. Ő valamivel több mint két éve, az őszi idény derekán vette át a csapatot, és kétszer is benntartotta az élvonalban. – Ugyanakkor maga a játék rendben volt, úgy futballoztunk, ahogyan szerettünk volna, és a gólszerzési lehetőségeink is megvoltak, szóval nem lehettem elégedetlen.

Ez is új színfolt: a Mezőkövesd kevés vesztes meccse után nem az eredményt, hanem a produkciót értékelte. Mintha többre becsülne egy szép vereséget, mint egy csúnya győzelmet, ami a profi világban meglehetősen szokatlan.

– Az elveinket, és azt, amiben hiszünk, nem adjuk fel, azt töretlenül képviselni akarjuk – ad erre magyarázatot. – Semmi garancia nincs arra, hogy ha mégis megtennénk, akkor eredményesebbek lennénk, az eredmény ugyanis következmény. Futballozni szeretnénk, olyan futballt kialakítani, amelyben a kreatív játékosok megtalálják a szerepüket, amelyben a csapat egésze együtt gondolkodik.

Amikor megérkezett Mezőkövesdre, abból kellett főznie, amije volt, ahogyan fogalmaz, adott kerettel oltották a tüzet. Bár már akkor is arra törekedett, hogy ne csak a vereség elkerülése legyen a cél, kompromisszumokra kényszerült, ám fokozatosan igyekezett az elképzeléseinek megfelelően alakítani a keretet.

– Tóth László szakmai igazgatóval szorosan együtt dolgozva most már elmondhatjuk, hogy ez a keret emberi és szakmai szempontból is olyan, mint amilyennek látni szeretnénk – jelenti ki a vezetőedző. – Ő ebben a legjobb az országban, ismeri a mezőnyt, meg tudja találni azokat, akik a lehetősé­geink határain belül maradva megfelelő megoldást jelentenek. Olykor olyan futballistákról van szó, akik az előző helyükön nem tudtak jól teljesíteni, de mi látjuk az erényeiket, és azokra építve, azokat erősítve, illetve a képességeknek megfelelő feladatokat rájuk bízva jó csapatot építhetünk. Nekem mint edzőnek éppen az a legszebb a szakmámban, ha látom, hogy egy játékos fejlődik, kiteljesedik a segítségemmel, és ennek a lehetőségét minden kiszemeltünknek meg tudom ígérni.

A bátor futball sok kockázattal is jár, az ilyen csapatokra nem jellemző, hogy kevés gólt kapnak, a Mezőkövesd azonban kivétel: a mezőny mindegyik csapatának a kapuját többször vették be az ellenfelek. Kuttor Attila szerint ezt éppen az említett együtt gondolkodásnak köszönhetik, azaz már a csatárok elkezdik a védekezést a támadó harmadban a labda elvesztése után, az pedig csak a hab a tortán, hogy jó védői és a kapusai is vannak a klubnak.

– Fárasztó fél évet hagytunk magunk mögött, kell a pihenő, hogy rendezzük a sorokat, és nagyon jól felkészülhessünk a tavaszra – feleli a közeljövőt és a célokat firtató kérdésre. – Ez az ősz jó kiindulási pont, de szeretnénk tovább fejlődni. Szám szerinti helyezést nem fogalmaztunk meg célként, mindig a következő feladatra összpontosítunk. Komolyan gondoljuk azt, amit a klubon belül mondani szoktunk: szeretnénk bajnokságot nyerni, de ha bennmaradunk, annak is örülünk.

(mno.hu/sport – Pajor-Gyulai László)