Köszöntjük a 80 éves bajnokot, Dömötör Zoltánt!

A kerek évfordulók sok mindenre jók. Többek között arra is, hogy megemlékezzünk egy-egy kiválóság aktuális jubileumáról. Így például ez esetben a tokiói olimpia egyik magyar hőséről, a vízilabdázó Dömötör Zoltánról, aki augusztus 21-én ünnepli 80. születésnapját.

Az idő múlása természetesen Zoli bátyánkon is meglátszik: a korábban szőke haja őszbe ment át. Számos, az olimpiai mozgalomhoz kötődő megbízatását szép lassan, sorjában leadta, s ma már kizárólag a családjának él.

Soha nem kereste a népszerűséget, azt megadta neki a történelmi szerep, amit Tokióban szerzett ötödik góljával egy életre megalapozott. A szovjetek elleni döntőben minimum 5-2-re kellett győznie válogatottunknak ahhoz, hogy átvehessék pólósaink az aranyérmet az eredményhirdetéskor. A rádióban mindmáig hallható a helyszíni felvétel, a „Dömötör lőj, lőj, lőj…” felszólítás, amelynek ő csak részben tett eleget, ugyanis lövés helyett ejtése talált utat az ellenfél kapujába.

Itt kell hangsúlyozottan szólni Dömötör Zoltán emberi nagyságáról. Ő ugyanis soha nem akarta kisajátítani a sikert, hanem rendkívül korrekt módon, minden alkalommal szóba hozza csapattársa, a kapus Ambrus Miklós érdemét. Mindig elmondja ugyanis, hogy a szovjetek utolsó ellentámadására még volt idő, és ha Ambrus nem védi bravúrral a kapujára küldött bombát, oda az aranyérem.

Ambrus Miklós Melbourne-ben, a győztesek tablója előtt (Fotók: jochapress.hu)

Hosszan lehetne értekezni sikerekben gazdag sportpályafutása állomásairól, a 4×200 méteres gyorsúszásban elért Európa-bajnoki és egyéb sikereiről, a jókor történt sportágváltásról és a vízilabda válogatottban eltöltött évtizedről egyaránt. Ahogy a medencében, úgy civilben is megállta a helyét. Közgazdász diplomát szerzett, s ebben a témakörben pályázott Algériába, ahol végül vízilabda edzőként fogadták. Ezzel el is dőlt további pályafutása: öt év Algériában, majd itthon a Tungsram után két évtized a Központi Sportiskolában, ahol – mindig megosztva kollégáival a sikereket! – olimpiai bajnokokat is nevelt.

2001-ben vonult nyugdíjba, a 2012-es londoni olimpia után pedig végleg elköszönt a nyilvános szereplésektől. Szerencsés embernek vallja magát, hiszen feleségével, Ellykével immár 58 éve élnek boldog házasságban. Ráadásul két lánya és négy unokája is „lőtávolságon” belül, ugyancsak Solymáron él.

Isten éltesse a ma 80 éves Dömötör Zoltánt!