Kovács Péter sok mindenben nem ért egyet Éles Józseffel

Az éremnek mindig legalább két oldala van, olykor viszont akár több is. Ebből az alapigazságból kiindulva, ismételten elolvasva Éles József  itt leközölt véleményét, most meghallgattam egy másik nézőpontot képviselő szakembert. Kovács Péter, a Budapesti Honvéd egykori 323-szoros válogatott játékosa – jó szokásához híven – ez alkalommal sem rejtette véka alá véleményét. Az általa elmondottakból kiderül, ő sok mindent másképp lát, mint a veszprémiek ugyancsak világválogatottságig jutott, egykori kiválósága.

„Azt állítja Éles József, hogy nincs elájulva a dániai kézilabda Európa-bajnokságon elért 8. helyünkkel. Szerinte ebbe a pozícióba „beleragadt” a magyar csapat, ennél mindenképen magasabbra kellene tenni a mércét. Erre az emelésre csak akkor kerülhet sor, ha megvannak hozzá az előfeltételek. Szerintem ugyanis ez a helyezés reális, előbbre csak nagy szerencsével kerülhettünk volna, például ha legyőzzük az osztrákokat. Ez ennek a sorozatnak a végén már nem sikerült. Azt is el kell mondani, hogy az előttünk, hetedikként végzett svédek négy meccset is meg tudtak nyerni a mi egy győzelmünkkel és két döntetlenünkkel szemben…Tehát úgy gondolom, ezt az eredményt el kell fogadnunk reálisnak.”

– Éles nagy „égést” prognosztizál arra az esetre, ha ezzel a csapattal megyünk neki a riói olimpiának. Viszont 5-6 fiatal beépítésével lehetnek esélyeink – mondja.”

„Az elmúlt tíz évben a mindenkori magyar férfi junior válogatott egyetlen világversenyen sem tudott az első tízen belülre kerülni. Ez a tény meg is látszik a felnőtt csapatunkon is, hiszen egyetlen, 20-25 év közötti emberünk sincs. Sajnos, nem tolonganak az olyan tehetségek, akiket valóban be lehetne dobni a mélyvízbe. A Józsi által említett három fiatal – Bánhidi Bence, Gyene Norbert és Zdolik Bence – valóban tehetségesek, de ahhoz, hogy a válogatottba be lehessen őket állítani, nem ugorhatják át az előszobát jelentő, felnőtt NB I-es bajnokság mérkőzéseit. Előbb ott kell bizonyítaniuk, hogy megérettek a komolyabb feladatokra is.”

– Ön tehát alapvetően másként látja a dolgok állását, de ettől Éles véleménye még ugyanúgy „megállhat”.

„Éles kitűnő játékos volt, lerakta a keze nyomát a magyar kézilabdázás történelemkönyvének lapjaira. És természetesen véleménye is lehet bármiről. Azzal viszont nem értek egyet, hogy most divatba jött egyfajta „üzengetés” a sajtón keresztül. Ő is, meg Nagy László is jobban tenné, ha megkeresné Mocsai Lajost, hogy üljenek le és beszéljék át a felmerülő nézetkülönbségeket. Biztos vagyok benne, hogy Mocsai nem hárítaná el, ha ilyen kérés érkezne hozzá. Egyébként pedig bármilyen okosnak tűnő vélemény vagy ötlet megvalósítása erősen kétséges, mivel – ismétlem – a rendelkezésre álló játékoskeret – a távolmaradt Nagy László és Harsányi Gergely hiányában – végképp rendkívül szűk lehetőséget biztosított Mocsainak, aki legjobb tudása szerint állította össze az Eb-re utazó együttest.”

– Változtatásokra tehát vajmi kevés lehetőség van a következő hónapokban, pedig ismét nagy erőpróba vár a nemzeti együttesre: világbajnoki selejtező Szlovénia ellen. Mire számíthatunk?

„Bár a szlovénok most nem jutottak ki az Eb-re, viszont egy éve a világbajnokságon negyedikek tudtak lenni. Ez a tény mindenkit óv a túlzott optimizmustól, hiszen Szlovéniának változatlanul kitűnő erőkből álló válogatottja van. Ez a júniusban esedékes, kétszer 60 perces összecsapás abszolút kétesélyes.”