Követendő példa mindenkinek: Molnár János Nemzetközi Emlékverseny!

Biztosra vehető, hogy Puskás Ferenc, Papp László, Hidegkuti Nándor vagy éppen Kolonics György neve minden, valamirevaló magyar sportbarátnak ismerősen cseng. Sajnos, ők már nincsenek közöttünk. Miként még oly sokan, mások sem, akiknek nevét már elsősorban az Olimpiai Bajnokok Fala őrzi a Farkasréti temetőben, meg az egyes emberek a halványuló emlékezetükben.

Molnár János esetében egészen másról van szó. Ha valaki nem tudja, kiről is van szó, az illető nem marasztalható el tudatlansága miatt, hiszen nem egykori világklasszisra kell személyében emlékeznünk.   Ő „csak” egy tehetséges asztaliteniszező fiatal volt, aki annak idején, tizenkilenc esztendeje, egy salgótarjáni versenyre utazván családjával, valahol Pásztó térségében szenvedett édesanyjával együtt végzetes közlekedési balesetet.

Az akkor tizenhárom éves, tehetséges legénykéhez hasonlóan – sajnos! – azóta is számos fiatal reménységet vesztett el a magyar sport, a magyar társadalom. Sokuknak már legtöbben a nevére sem emlékeznek – a feledékenység rohanó világunkban hamar eluralkodik legtöbbünkön. Ezer szerencse, hogy vannak kivételek, mint például Molnár János nevelő egyesülete, a BVSC-Zugló, ahol ragaszkodnak a szép emlékekhez, abszolút dicséretes módon ápolják egykori reménységük fájdalmas történetét.

A vitán felül legeredményesebb – és ennek ellenére igen csak hányatott sorsú – nevelő szakosztály a legnagyobb gondok idején is megrendezte versenyét és idén is folytatják a hagyományokat. Örvendetes, hogy a csütörtökön 15.30-kor kezdődő XIX. Molnár János Emlékversenyre 18 ország 217 játékosát nevezték be, míg a magyar utánpótlás tagjai létszám korlátozása nélkül asztalhoz állhatnak majd a Szőnyi úti csarnokban.

Az ismétlődő nemzetközi érdeklődés megható, a számok imponálóak. A legfontosabb pedig az, hogy vannak ilyen szakosztályok, ahol nem csak a pillanatnyi eredmények érdekesek, meg a vele járó bajnoki pontok, a rangsorban elfoglalt pozíciók és a kapcsolódó anyagi támogatás a fontos, hanem igyekeznek a pontokban nem mérhető eseményeket, személyeket is fejben tartani. S nem csak fejben, hanem a gyakorlatban is. Jó példát szolgálva a Molnár János Emlékverseny ismételt kiírásával más kluboknak, formálva ezzel a közgondolkodást is. Arra ösztönöznek, hogy igenis legyünk büszkék értékeinkre, ápoljuk emléküket, voltak bár olimpiai-, világ- és Európa bajnokok, vagy éppen csak reménybeli győztesek.

Olyanok, mint amilyen az ígéretes pályafutás előtt állt, és tragikus véget ért Molnár János is volt.